5. hang

Péld 8,1-21 (Ószövetség)

Fiam! A bölcsességet hirdesd, hogy józan belátásra találj! Mert ez ott van a kiemelkedő magaslatokon, s kiáll az útszélre; kiül a hatalmasok kapui mellé, s a bejáratnál hangosan megszólal: „Figyelmet kérek tőletek, emberek! Az emberek fiaihoz van mondanivalóm. Értsetek az okos szóból, ti ártatla­nok, és szívleljétek meg azt, ti neveletlenek! Hallgassatok meg, mert nagy­szerű dolgokról beszélek, és őszinte szóra nyílnak ajkaim, mert szájam igazságot beszél, és a hazug száj utálatos előttem! Ajkam minden szava igazság, nincs abban csapda vagy kelepce. Világosak azok a bölcsnek, és egyenesek azoknak, akik rábukkantak az igaz ismeretre. Az én intelmemet vegyétek, és ne ezüst kincseket; tudást válasszatok inkább, mint aranyat, mert becsesebb a bölcsesség minden drágakőnél, és nincs olyan drágaság, amely hozzá fogható volna. Én, vagyok jelen bölcsességként a megfontolt tanácsban, s engem neveznek éleslátásnak. Az Úr félelme nem fér össze a gonoszsággal; gyűlöli a fennhéjázást, a kevélységet, a gonoszság útját, és utálja a hamis szájat. Enyém a bölcs tanács, és a bizonyosság, enyém az okosság, enyém az erő! Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a fejedelmek; általam kormányoznak az uralkodók és ítélkeznek a hatalma­sok. Szeretem azokat, akik kedvelnek, és akik keresnek engem, rám is találnak. Nálam van a gazdagság és dicsőség, a tisztességgel szerzett vagyon és a becsületesség. Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s haszno­sabb vagyok a színezüstnél. Az igazság útjain járok és annak ösvényei közepette, ami jogos, hogy jólétet adjak azoknak, akik szeretnek engem, és megtöltsem házukat javaimmal.”

Szent Theodotosz fölszentelt vértanú

Teodót felszentelt vértanú Galáciából származott. A Ciprus szigetén lévő Ciréne városában lett püspök. Ott hirdette az evangéliumot a pogányok között. Licinius császár uralkodása idején Ciprus helytartója Szabin volt, ekkor nagy keresztényüldözés támadt. Teodót, kívánva a szenvedést Krisztusért, sokat vitatkozott a pogányokkal, és leleplezte a pogányság tévelygéseit. Mivel sok pogányt megtérített, sok hívével együtt szenvedett a hitért. Verték, fára függesztették, tüzes ágyra fektették‚ lábaiba szögeket vertek és úgy kellett járnia. A kínzások sok pogány megtérésére szolgáltak. Börtönbe vetve, sebei üszkösödni kezdtek, de a keresztények, akik felkeresték, bekötözték azokat. Amikor Nagy Konstantin császár lett az uralkodó, a szent szenvedő megszabadult a börtönből és békén hunyt el 320-ban.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!