3. hang

Róm 16,1-16 (Apostol)

Atyámfiai! Ajánlom nektek Főbe testvérünket, aki a kenkréi egyház szolgálatában áll. Fogadjátok őt az Úrban, ahogyan a szentekhez illik. Legyetek a segítségére, bármiben van is szüksége rátok, mert ő is sokaknak segítségére volt, nekem magamnak is.
Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, munkatársaimat Krisztus Jézusban. Ők életüket kockáztatták az én életemért; nemcsak én vagyok hálás nekik, hanem a pogányok minden egyháza is. Köszöntsétek a házukban levő egyházat is.
Köszöntsétek az én kedves Epenétuszomat; aki Ázsiának zsengéje Krisztusban. Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott értetek. Köszöntsétek Andronikoszt és Júniászt, rokonaimat és fogolytársaimat, akiket az apostolok körében nagyra becsülnek, s akik előbb lettek Krisztusban hívők, mint én. Köszöntsétek Ampliátuszt, aki nekem igen kedves az Úrban. Köszöntsétek Urbánuszt, munkatársunkat Krisztus Jézusban, és az én kedves Sztakhiszomat. Köszöntsétek Apellészt, aki helytállt Krisztusért. Köszöntsétek az Arisztobulosz házához tartozókat. Köszöntsétek rokonomat, Heródiont. Köszöntsétek a Narcisszus házához tartozókat, akik hisznek az Úrban. Köszöntsétek Trifénát és Trifózát, akik munkálkodnak az Úrban. Köszöntsétek a szeretett Persziszt, aki sokat fáradozott az Úrban. Köszöntsétek Rúfuszt, a kiválasztottat az Úrban, valamint anyját, aki nekem is az. Köszöntsétek Aszinkritoszt, Flegont, Hermát, Patrobászt, Hermászt és a testvéreket, akik velük vannak. Köszöntsétek Filologoszt és Júliászt, Néreuszt és nővérét, meg Olimpiászt, valamint az összes szenteket, akik velük vannak. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Krisztus minden egyháza köszönt titeket.

Szent Mánuel és vértanútársai

Szent Mánuel, Szábel és Izmael mindhárman édestestvérek, voltak, Perzsiában születtek. Atyjuk pogány, anyjuk keresztény volt, és kezdettől fogva a keresztény hitben nevelte őket. Amikor elérték az érett kort, mindnyájukat besorozták a hadseregbe. Bár külsőleg a perzsa király katonai voltak, bennsőleg a mennyei Királynak szolgáltak jótetteikkel. Egy alkalommal királyuk a hitehagyott Julián császárhoz küldte őket követségbe, hogy a békéről tárgyaljanak vele. Julián először tisztelettel fogadta őket, de amikor megtudta, hogy keresztények, a szokások ellenére átadta őket a hóhérnak kínzásra. Kalapáccsal ütögették, éles vasakkal szaggatták, a fához szegezték őket, végül 362-ben mindnyájukat lefejezték. Amikor a pogányok el akarták égetni testüket, egy földrengés következtében testüket elnyelte a föld, de a keresztények imádságára 2 nap múlva újra a felszínre kerültek, és illően temették el őket.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!