1. hang
Atyámfiai! Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Szüntelenül hálát adok Istenemnek értetek Isten kegyelméért, mely megadatott nektek Krisztus Jézusban, hogy mindenben gazdagok lettetek őbenne, minden igében és minden ismeretben. Mert Krisztus tanúbizonysága megerősödött bennetek, úgy hogy semmiféle kegyelmi adománynak sem vagytok híjával, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki meg is erősít majd titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hűséges az Isten, aki által meghívást nyertetek Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségébe.
Abban az időben odamentek Jézushoz a farizeusok, hogy kísértsék, és ezt mondták: „Vajon szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Ő azt mondta nekik: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfinak és nőnek teremtette őket? És azt mondta: »Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz.« Úgyhogy már többé nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét!” De azok azt mondták: „Miért adta akkor Mózes azt a parancsot, hogy aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet?” Erre azt mondta Jézus: „Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznaság miatt -, és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vett el, szintén házasságot tör.” Erre azt mondták neki tanítványai: „Ha így áll a dolog az ember feleségével, nem érdemes megházasodni.” Erre azt mondta nekik: „Nem mindenki érti meg ezt a beszédet, csak azok, akiknek megadatott. Mert vannak, akik anyjuk méhéből úgy születtek, hogy nemzésre alkalmatlanok, vannak eunuchok, akiket az emberek tettek nemzésre alkalmatlanná, és vannak, akik önmagukat tették azzá a mennyek országáért. Aki meg tudja érteni, értse meg!”
Szent Szilás és apostoltársai
Szent Szilás apostol a jeruzsálemi közösség tekintélyes tagja volt. Az apostoli zsinat után a zsinati határozattal Antiochiába küldték (Ap.Csel 15, 22). Szent Pálnak volt útitársa majd fogolytársa. Korintusban volt püspök, ott is halt meg. A többiek is a 70 apostol közé tartoztak. Szilvánosz Péter és Pál apostolnak volt útitársa, majd a makedóniai Thesszaloniki városának volt püspöke, és a hagyomány szerint sok fáradság után ott is lett a hit vértanúja. Kreszcensz apostol szintén szent Pál munkatársa volt. A 2 Tim. 4, 10-ben azt olvassuk róla, hogy Galáciába ment. Később eljutott Galliába, és Viennába (a mai Bécs) ahol egyik tanítványát, Zakariást szentelte püspökké. Galliába visszatérve Traianus császár alatt szenvedett vértanúságot. Szent Epenetusz pogányból lett keresztény volt Rómában. Valószínűleg Efezusban lett hívővé. Szent Pál Ázsia zsengéjének nevezte (Róm. 16, 6.). Karthágó püspöke volt.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE