5. hang

1Tim 6,11b-16 (Apostol)

Fiam Timóteus! Igazságra, vallásosságra, hitre, szeretetre, béketűrésre, szelídségre törekedj. Harcold a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet, amelyre meghívást kaptál, s amelyre számos tanú előtt letetted a szép hitvallást. Isten előtt parancsolom neked, aki mindenkit éltet, és Krisztus Jézus előtt, aki Poncius Pilátus alatt tanúságot tett ugyanarról a szép hitvallásról; tartsd meg a parancsot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig, amelyet meg fog mutatni annak idején a boldog s egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya, az urak Ura, aki egyedül bírtokolja a halhatatlanságot, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit senki ember nem látott s nem láthat, akinek dicsőség s örök hatalom! Amen!

Lk 20,46-21,4 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek pompás öltözékben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, meg az első üléseket a zsinagógákban és a főhelyeket a lakomákon! Fölélik az özvegyek házát, és színleg nagyokat imádkoznak. Ők súlyosabb ítélet alá esnek.” Aztán föltekintett, és látta, hogyan dobják a templom perselyébe adományaikat a gazdagok. Látott egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott be. Akkor így szólt: „Bizony, mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott be. Mert azok mindnyájan feleslegükből adtak adományt Istennek, ő azonban a maga szegénységéből egész megélhetését odaadta, amije csak volt.” Ezeket mondván felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”

Szent Balázs fölszentelt vértanú

Az örmény származású Szent Balázs olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte püspökévé választották. A keresztényüldöző Licinius társ-császár uralkodása idején irányította egyházmegyéjét. A császár által meghirdetett egyházüldözéskor egy ideig remeteként rejtőzött el a városon kívül. A legenda szerint vadállatok őrizték, s háziállatok módjára engedelmeskedtek neki. Így a magányos hegyi barlangból irányította tovább egyházát. Amikor a helytartó elé hurcolták, még útközben meggyógyított egy gyermeket, akinek szálka akadt a torkán. A helytartó előtt bátran megvallotta Krisztust. Ezért letartóztatása után lefejezték, miután számos kínzást viselt el. A csodás gyógyítások adományát is megkapta Istentől, sőt ezek a gyógyítások még halála után is folytatódtak. Ezért is terjedt el különösen a tisztelete nemcsak keleten (ahol már a 6. századtól a torokbajok ellen védő szentként tisztelték), hanem Nyugaton is. Valószínűleg 316-ban nyerte el a vértanúságot.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!