4. hang

2Kor 12,20-13,2 (Apostol)

Atyámfiai! Félek, hogy amikor majd odaérkezem, nem olyanoknak talállak titeket, amilyeneknek akarnálak, és ti is olyannak találtok engem, amilyennek nem akartok; félek, hogy versengés, irigység, indulatosság, egyenetlenkedés, rágalom, fondorkodás, felfuvalkodottság, pártoskodás lesz köztetek; úgyhogy mikor odaérkezem, Istenem ismét megaláz nálatok, és meg kell majd siratnom sokakat azok közül, akik régebben vétkeztek és nem tartottak bűnbánatot a tisztátalanság, paráznaság és szemérmetlenség miatt, melyet elkövettek.
Íme, ezennel harmadszor megyek hozzátok: »Két vagy három tanú vallomása döntsön el minden ügyet«. Előre megmondtam, és most előre megmondom, mint a második ottlétemkor, most a távollétemben is azoknak, akik régebben vétkeztek, és a többieknek is, hogy ha ismét odamegyek, nem fogok kegyelmezni.

Mk 4,24-34 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek majd, sőt adnak is hozzá nektek, akik hallgattok engem. Mert akinek van, annak még adatik, akinek pedig nincs, attól azt is elveszik, amije van.” Azután ezt mondta: „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja, hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd így folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel példázzuk? Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál, amely a földön van. De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az árnyékában égi madarak fészkelhetnek.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, amennyire fölfoghatták. Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, nekik mindent megmagyarázott.

Szent Zakariás próféta (Keresztelő Szent János apja)

Abia osztályából származó zsidó pap volt, feleségét Erzsébetnek hívták. Életükre a legszebb jellemzést így olvassuk Szent Lukácsnál: „mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek az Úr parancsai, és rendelkezései szerint”. Házaséletüket ez szomorította meg: „nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt és már mindketten életük alkonya felé jártak”.

Egyszer Zakariás a templomban a tömjénáldozatot végezte, mikor megjelent Gábor főangyal. Üzenetet hozott számára Istentől, hogy János nevű fia fog születni, aki utat készít majd az eljövendő Megváltó előtt. Mivel Zakariás kételkedett az angyal szavában, Isten büntetéséből néma maradt fia megszületéséig.

Némelyek szakvéleménye szerint a bizánci szertartásban Keresztelő Szent János apjának tisztelete összekeveredett a másik Zakariás prófétának, Barakiás fiának tiszteletével, akit a zsidók a templom és az oltár között gyilkoltak meg. Ez okozza a zavart a zsolozsma szövegeiben.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!