1. hang

Fil 1,20b-27a (Apostol)

Atyámfiai! Mint mindig, úgy most is Krisztus megdicsőül az én testemben, akár élet, akár halál által.
Mert számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. De ha tovább kell élnem a testben, akkor ez gyümölcstermő munkát jelent számomra, és nem tudom, mit válasszak. Ez a kettő okoz nekem vívódást: szeretnék elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez mindennél jobb lenne, tiértetek viszont szükségesebb, hogy maradjak a testben. S erről meggyőződve tudom, hogy maradok és együttmaradok mindnyájatokkal a ti előrehaladástokra és hitből fakadó örömötökre, hogy méginkább dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban, amikor újból elmegyek hozzátok.
Csak éljetek is méltón Krisztus evangéliumához,

Lk 6,12b-19 (Evangélium)

Abban az időben Jézus kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Amikor megvirradt, magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett el: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, az ő testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és a Zelótának hívott Simont, Júdást, Jakab testvérét, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Aztán lement velük a hegyről, és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából és Jeruzsálemből, valamint Tírusz és Szidón tengermellékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak betegségeikből; és akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész tömeg igyekezett megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.

Szent Próbosz, Tarakhosz és Andronikosz vértanú

Diocletianus és Maximianus császárok uralkodása alatt elfogtak, és Tarszoszba a prokonzulhoz vittek három keresztényt. Próbosz thrákiai származású volt, a pamfiliai Pergéből. Tarakhosz római polgár volt és katona, a szíriai Klaudiopoliszból származott. Andronikosz egy nemes efezusi polgárnak volt a fia. A kihallgatás során kereszténynek vallották magukat, és nem akarták hitüket megtagadni. A prokonzul ezért mindnyájukat megkínoztatta, és börtönbe vettette. Később különféle kínzások után karddal részekre vagdalták őket és így lettek vértanúk 304-ben. Holttestüket gonosztevők maradványaihoz dobták, és katonákkal őriztették. Éjszaka földrengés, villámlás és mennydörgés támadt nagy esővel. A katonák elfutottak, a keresztények pedig mennyei fény útmutatása alapján találták meg a testeiket. Elvitték és tisztességesen eltemették őket.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!