2. hang

2Kor 11,31-12,9 (Apostol)

Atyámfiai! Isten, a mi Urunk Jézus Atyja, aki áldott mindörökké, tudja, hogy nem hazudom. Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy engem elfogjon, és ablakon keresztül kosárban bocsátottak le a falon, és így menekültem meg a kezéből.
Dicsekedni kell; bár semmit sem használ, de áttérek a látomásokra és az Úr kinyilatkoztatásaira. Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt - testben-e, nem tudom, vagy testen kívül-e, nem tudom, Isten tudja - elragadtatott a harmadik égig. És tudom, hogy ugyanez az ember - testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja - elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, melyeket embernek nem szabad kimondania. Ezzel az emberrel dicsekszem, önmagammal pedig semmit sem dicsekszem, csak erőtlenségeimmel. Pedig ha dicsekedni akarnék is, nem lennék ostoba, hiszen igazságot mondanék; de tartózkodom ettől, hogy valaki többre ne becsüljön annál, amit bennem lát vagy amit tőlem hall, és a kinyilatkoztatások nagysága miatt. Ezért, hogy el ne bízzam magam, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcomba üssön. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az tőlem; de azt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az erő az erőtlenségben lesz teljessé.« Legszívesebben tehát erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.

Tit 3,8-15 (Apostol)

Fiam Titusz! Igaz beszéd ez, s akarom, hogy erősítsd meg ezt bennük, hogy akik hisznek Istenben, igyekezzenek elöljárni a jó cselekedetekben. Jó ez és hasznos az emberek számára.
Az oktalan szőrszálhasogatásokat, nemzetségtáblákat, veszekedéseket és a törvényről való vitákat ellenben kerüld, mert azok haszontalan s hiábavaló dolgok. Az eretnek embert egy-két intés után kerüld, tudva, hogy az ilyen romlott, vétkezik, és saját maga ítéli el önmagát.
Mihelyt hozzád küldöm Artemászt vagy Tichikuszt, siess, gyere hozzám Nikopoliszba. Úgy határoztam ugyanis, hogy ott töltöm a telet. A törvénytanító Zénászt, valamint Apollót gondosan ellátva küldd tovább, hogy ne legyen hiányuk semmiben. De a mieink is tanulják meg, hogy jótettekkel járjanak elől, ahol szükséges, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
Köszöntenek a velem levők mindnyájan. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben.
Isten kegyelme legyen mindnyájatokkal! Amen.

Lk 6,31-36 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Amint akarjátok, hogy veletek bánjanak az emberek, ti is hasonlóképpen bánjatok velük! Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz a bűnösök is megteszik ugyanezt. És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok! Így bőséges lesz a jutalmatok, a Magasságbelinek lesztek a fiai, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas!”

Szent Lukianosz

Antiochia egyházának papjaként az ottani katekéta-iskola alapítója, komoly exegetikai munkálatokkal. Szamoszatai Pál püspökkel sokáig jó kapcsolata volt, de az eretnekségben nem követte. Mégis sokat kellett védekeznie püspöktársaival szemben emiatt. Nikomédiában Maximinus császár előtt megvédte a keresztény tanítást, ezután börtönbe került, s ott halálra éheztették, 312-ben. Holttestét Nikomédiából Helenopoliszba vitték, s Nagy Konstantin császár halála közeledtét érezve, Szt. Lukianosz sírja közelében vette fel a keresztséget 337-ben. Sírját eleinte inkább az ariánusok, majd a IV. század végétől az igazhitűek is tisztelték, Aranyszájú Szent János dicsőítő beszédet írt róla.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!