6. hang
Íme, az Úr az ő szentélyéből kiborítja haragját a föld lakóira, a föld pedig fölfedi a vért, és nem rejtegeti tovább a meggyilkoltakat. Azon a napon az Úr az ő szent, nagy erejű kardját a kígyóként menekülő szörnyeteg ellen irányítja, s utoléri vele a leviatánt, a ravasz kígyót, és megöli vele ezt a tengeri szörnyet. Azon a napon majd a szép szőlő fölkelti a vágyat. Én magam vagyok ennek erős védővára, noha ostromzár vesz körül. Ám hiába öntözgetem: mert éjjelente feldúlják, s nappal leomlanak falai. Nincs már oltalom számára. Ugyan ki tett meg engem a tarló őrévé a mezőn? Csak emiatt a háborúskodás miatt vállaltam ezt. Ezért tette hát az Úr mindazt, amit végbevitt. Felgyújtom hát azt, úgyhogy kiabálni fognak lakói: „Kössünk békét vele, kössünk békét még menet közben, Jákob gyermekei!” Akkor majd kihajt és kivirul Izrael, és az egész föld betelik gyümölcsével. Vajon nem úgy veri meg őt is az Úr, ahogy ő maga is megvert másokat? S nem úgy pusztítja el, ahogyan maga is pusztulást okozott? Harc közben megszégyenítve küldi el őket. Vagy talán nem voltál ott, keményszívűen gondolkodva, amikor ő haragos lélekkel megintette azokat? Ezért hát megszűnik majd Jákob gonoszsága, s ez lesz számára az áldás, ha majd megszűnteti vétkét. Hogy minden oltárkövét összezúzza, mint a mészkövet, és nem emelkedhetnek többé erdőként a bálványszentélyek.
Noé fiai, kik a bárkából kijöttek, Szem, Kám és Jáfet voltak; s Kám lett az atyja Kánaánnak. Ezek hárman voltak Noé fiai, s tőlük népesedett be az egész föld. Noé aztán, mint földművelő, elsőként ültetett szőlőt. Miután ivott a borból, megrészegült, úgyhogy meztelenül feküdt a sátrában. Meglátta Kám, Kánaán atyja a saját apja meztelenségét, s hírül adta kint lévő két testvérének. Ám Szem és Jáfet vállukra vették a köntösüket, s hátrafelé menve betakarták atyjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, s így nem látták apjuk meztelenségét. Mikor aztán Noé kijózanodott a bor mámorából, s megtudta, mit tett vele kisebbik fia, így szólt: „Átok legyen Kánaánon, és szolgája legyen testvéreinek!” Aztán ezt mondta: .Áldott legyen az Úr, Szem Istene; Kánaán pedig az ő szolgája legyen! Tegye Isten Jáfetet terebélyessé, és lakozzék Szem sátraiban, s Kánaán a szolgájuk legyen!” Noé a vízözön után még háromszázötven esztendeig élt. Noé egész életkora összesen kilencszázötven esztendőt tett ki, és aztán meghalt. Noé fiainak: Szemnek, Kámnak és Jáfetnek pedig a további utódaik voltak: fiaik születtek ugyanis a vízözön után.
A kherszoni fölszentelt vértanúk: Szent Efrém, Bazil, Jenő, Agathodór, Kapitón, Evér, Aitheriosz, Elpidiosz és Lőrinc
Ezeket a szenteket a Krím félsziget apostolaiként tiszteljük. Többségükben a ma Szevasztopolnak nevezett herszonesz-foki főváros missziós főpásztorai voltak, s 296-330 között, kb. 1700 évvel ezelőtt szenvedtek vértanúságot. Bazil püspököt a hagyomány szerint a terület pogány kormányzója száműzte, de miután a fejedelem elhunyt fia álmában kérte a szent püspök visszahívását, a missziós terület visszaengedett főpásztora a fiút föltámasztotta, ezért sokan hittek és megkeresztelkedtek. A pogányok azonban megrágalmazták őt, s így életével tett tanúságot a hitről. A Szkítiába küldött Szent Efrém, illetve a később a Herszonnak nevezett Krím félszigeti fővárosba került Agathodór, Jenő és Elpidiosz hasonlóképpen járt, ez utóbbiak állítólag épp Szent Bazil püspök halálának első évfordulóján szenvedték el a vértanúhalált. Aitheriosz püspököt a feldühödött pogányok a Dunába dobták. Ekkor került a Krím félszigetre Szent Kapitón, akit a pogányok tűzpróbának vetettek alá, de ő épen került ki a tűzlángok közül. Ennek láttára a nép nagy része fölvette a szent keresztséget, s a csodáról még az I. Egyetemes Zsinat atyáinak is beszámoltak. A pogányok bosszúját azonban ő sem kerülhette el, amikor egy hajóútja végén a Dnyeper torkolatánál hajótörést szenvedett, a környékbeli pogányok vízbe fojtották.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE