8. hang

Péld 19,16-25 (Ószövetség)

Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki pedig nem ügyel a számára kijelölt útra, az elpusztul. Aki megkönyörül a szegényen, az Istennek ad kölcsön, s ő megfizet neki adományáért. Fenyítsd meg fiadat, s akkor még jó reményed lehet, az életében viszont kárt ne tégy! A rossz szándékú ember gyakorta kárt vall, s hogyha romlására törnek, még a lelkét is kiteszi ráadásul! Hallgass, fiam, atyád intelmére, hogy végtére is bölcs legyél! Sokféle gondolat van az emberi szívben, de csak az Úr akarata marad meg örökre! Az ember irgalmasságot gyakorolva terem gyümölcsöt; s többet ér az igaz szegény, mint a hazug gazdag. Az Úr félelme életben tart: aki viszont nem fél tőle, az csupa olyan helyen tanyázik, ahol nem igaz ismeret honol. Aki jogtalanul ölbe teszi kezét, az már a szájához nem emeli fel. Ha a szemtelent megverik, az együgyű csak ravaszabb lesz; ha pedig az okos embert fedded meg, máris belátásra jut.

Szent Khrüszanthosz és Dária vértanúk (s velük együtt Claudius tribunus és felesége Hilaria, valamint fiaik: Jászon és Maurus, továbbá Diodorosz pap és Marianus diakonus)

Khrüszanthosz egy pogány alexandriai szenátor fia volt, és a III. században élt. Rómába ment filofiát tanulni, s miután ott egy Carpoforus nevű pap révén megismerkedett a kereszténységgel, megkeresztelkedett. Apja minden áron vissza akarta téríteni a pogány hitre, ezért megházasította Dáriával, Pallasz Athéné papnőjével. Khrüszanthosz azonban megnyerte Dáriát a keresztény tanításnak, és közös elhatározással mint testvérek éltek együtt. Az apa halála után Khrüszanthosz maga köré gyűjtötte a keresztény ifjakat, Dária pedig, külön házba költözve, a keresztény szolgálatra kész nőket. Amikor feljelentették őket, Claudius tribunushoz kerültek kínvallatásra. Kitartásuk láttán maga Claudius is megtért és megkeresztelkedett feleségével Hilariával, valamint Jászon és Maurus nevű fiaival, továbbá a parancsnoksága alá tartozó 70 katonával együtt. Numerianus császár (282-3) ekkor Claudiust a tengerbe fojtatta, két fiát és a megtért katonákat pedig lefejeztette. A vértanúk testét a keresztények a Via Salaria Nova mentén temették el, ahová aztán Hilaria rendszeresen eljárt imádkozni. Miután őt is elfogták, kínvallatásnak vetették alá, és halálra kínozták. Khrüszanthoszt és Dáriát kínzás után ugyanott temették el egy sírbarlangba, ahol ezután a keresztények gyakran gyűltek egybe imádságra. A pogányok egyszer sziklával betemették a barlang bejáratát, úgyhogy az ott imádkozó keresztények mindannyian elpusztultak. Közülük Diodorosz pap és Marianus diakonus nevét ismerjük. Egy későbbi szenvedéstörténet azt írja róluk, hogy Valerianus egyházüldözésének lettek áldozatai 283-ban. A vértanúkról már Damasus pápa dicsőítő beszédet mondott, sírjuk zarándokhellyé lett, tiszteletük mindenfelé elterjedt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!