Kiv 2,5-10 (Ószövetség)

Lement a fáraó leánya fürdeni a folyamhoz, és az őt kísérő szolgálók ott járkáltak a folyam partján. Ő pedig meglátta a kosarat a nádasban, s elküldte szolgálóját, és kihozatta azt. Amikor kinyitotta, egy síró gyermeket látott a kosárban. Megsajnálta őt a fáraó leánya, és ezt mondta: „A héberek gyermekei közül való ez”. Annak nővére pedig ezt kérdezte a fáraó leányától: „Akarod-e, hogy hívjak hozzák egy dajkát a héberek közül, hogy szoptassa majd a csecsemőt?” A fáraó leánya ezt felelte neki: „Menj el érte!” Erre elment a leány és elhívta a gyermek anyját. A fáraó leánya pedig így szólt hozzá: „Tartsd meg számomra ezt a gyermeket, és szoptasd, én pedig majd megfizetem neked, ami jár!” Az asszony erre magához vette a gyermeket és szoptatta. Amikor pedig a gyermek megerősödött, elvitte őt a fáraó leányához, aki fiává fogadta őt, és Mózesnek nevezte el, mert azt mondta: „A vízből húztam ki őt”.

Jób 1,13-22 (Ószövetség)

Egy napon Jób fiai és lányai együtt boroztak legidősebb bátyjuk házában. Egyszerre csak hírvivő jött Jóbhoz, és így szólt: „A páros ökrök szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek, amikor rablók tá­madtak rájuk és elrabolták azokat, a szolgákat pedig kardélre hányták, úgyhogy csak egymagám tudtam elmenekülni, hogy hírt hozzak neked.” Még ez szólt, amikor egy másik hírnök is jött, s ezt mondta Jóbnak: „Isten nyila hullott le az égből, s megégette a juhokat, és elemésztette a szolgákat is. Egyedül csak én menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.” Még ez sem fejezte be a beszédét, amikor újabb hírnök jött, aki ezt mondta Jóbnak: „Lovas támadók három csoportban bekerítették a tevéket és elhajtották őket, a szolgákat pedig kard élére hányták. Csak egymagam menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.” Míg ez szólt, még egy hírnök jött, aki ezt mondta Jóbnak: „Fiaid és lányaid ettek és ittak legidősebb bátyjuk házában, amikor hirtelen hatalmas vihar kerekedett a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, úgyhogy az ráomlott gyermekeidre, és azok meghaltak. Egyedül én menekültem meg, s eljöttem, hogy hírt hozzak neked.” Ekkor fölkelt Jób, megszaggatta ruháit, lenyírta haját a fején, és földre borulva így imádkozott: „Mezte­lenül jöttem ki anyám méhéből, és meztelenül is térek vissza. Az Úr adta, s az Úr elvette. Amint az Úrnak tetszett, úgy lett: legyen áldott az Úr neve!” De mindezek során, amik történtek, nem vétkezett Jób az Úr előtt és nem művelt oktalanságot az Isten ellen.

Thesszaloniki Matrona vértanúnő

Matróna egy zsidó asszony szolgálója volt, föltehetőleg egy táborparancsnok házánál. Amikor az úrnő (Pavtila asszony) a zsinagógába járt, Matróna csak a kapuig kísérte el, de onnan visszafordult, s a keresztényekhez ment imádkozni. Miután felfedezték, hogy titokban Krisztushoz fohászkodik, és nem volt hajlandó bemenni a zsinagógába, ezért megkorbácsolták, majd bebörtönözve halt meg. Alexadrosz püspök akkor elkérte Matróna holttestét és tisztességgel eltemette. Halálának idejét nem ismerjük.Matróna egy zsidó asszony szolgálója volt, föltehetőleg egy táborparancsnok házánál. Amikor az úrnő (Pavtila asszony) a zsinagógába járt, Matróna csak a kapuig kísérte el, de onnan visszafordult, s a keresztényekhez ment imádkozni. Miután felfedezték, hogy titokban Krisztushoz fohászkodik, és nem volt hajlandó bemenni a zsinagógába, ezért megkorbácsolták, majd bebörtönözve halt meg. Alexadrosz püspök akkor elkérte Matróna holttestét és tisztességgel eltemette. Halálának idejét nem ismerjük.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!