5. hang

Róm 12,1-3 (Apostol)

Atyámfiai! Isten irgalmára kérlek benneteket: Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen szellemi hódolatotok. Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes. A nekem adott kegyelem segítségével azt mondom mindegyiteknek: Senki ne becsülje magát a kelleténél többre, hanem józanul gondolkodjatok, mindenki az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint.

Zsid 13,17-21 (Apostol)

Atyámfiai! Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, és vessétek magatokat alá nekik, hisz úgy őrködnek ők fölöttetek, mint akik számot fognak adni lelketekért; hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtva, mert ez nem szolgálna javatokra.
Imádkozzatok értünk, mert bízunk abban, hogy tiszta a lelkiismeretünk, mert mindenben jól akarunk eljárni. Annál inkább kérlek titeket, tegyetek így, hogy mielőbb visszakapjatok.
A békesség Istene pedig, aki a mi Urunkat, Jézus Krisztust, a juhok nagy pásztorát a halálból kivezette az örök szövetség vérében, tegyen tökéletesekké titeket minden jóban, hogy megtegyétek az ő akaratát, azt munkálva magatokban, ami előtte kedves, Jézus Krisztus által, akié a dicsőség örökkön-örökké. Amen.

Mt 10,37-11,1 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám; aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti; aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja. Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmát kapja. És ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek e kicsinyek közül azért, mert az én tanítványom: bizony, mondom nektek, nem marad el jutalma.” Amikor Jézus befejezte a tizenkét apostol oktatását, továbbment, hogy tanítson és hirdesse az igét a városaikban.

Mt 5,14-19 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van! Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat! Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Mert bizony, mondom nektek, amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában. Aki pedig megtartja és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.”

Szent Cirill és Metód főpapok

Mindkét szent Tesszalonikában született. Cirill 826-ban, Metód 815 körül. Előkelő görög szülőknek voltak a gyermekei, de elsajátították a bolgár-macedon nyelvet is. Tanulmányaikat Konstantinápolyban végeztek. Cirill, eredeti nevén Konstantin is hittudományokban buzgólkodott, és áldozópappá szenteltek. Metód inkább a politikai pályát választotta de ettől csakhamar megvált és szerzetes lett, pappá is szentelték. 860 körül Cirill hithirdetőnek ment a kazár birodalomba. Útközben magyar csapattal is találkozott. Térítő tevékenységében Metód is támogatta. Ezután Morvaországban térítettek. Szláv nyelven tanítottak, az istentiszteletekben is azt használták. Cirill a Szentírást szláv nyelvre fordította és külön abc-t szerkesztett a szláv nyelvre. Apostolkodásuk gazdag eredményt hozott. A német császára udvar azonban bevádolta őket a pápánál. Rómában a vádak alól tisztázták magukat. Cirill itt megbetegedett, és egy kolostorban 50 nap szerzetesi élet után meghalt. Metódot püspökké szentelték, és vissza akart térni régi missziós területére. A salzburgi érsek azonban elfogatta, és kolostorba záratta. Csak VIII. János pápa erélyes fellépésére szabadult ki. Egy darabig nyugodtan működhetett, de újra Rómába ment. 70 éves korában közeledni érezte halálát. Velehrádra összehívta papjait, elbúcsúzott tőlük és 885, április 6-án csendesen elhunyt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!