4. hang

2Kor 13,3-13 (Apostol)

Atyámfiai! Annak bizonyítékát keresitek, hogy belőlem Krisztus szól, aki veletek szemben nem erőtlen, hanem erős köztetek. Mert bár erőtlenségből megfeszítették, Isten erejéből él. Mi is erőtlenek vagyunk őbenne, de élni fogunk vele együtt Isten erejéből értetek.
Önmagatokat vizsgáljátok meg, vajon a hitben vagytok-e; önmagatokat tegyétek próbára. Vagy nem ismeritek fel önmagatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát. Remélem azonban, felismeritek, hogy mi kiálltuk a próbát. Kérjük Istent, hogy semmi gonoszat ne tegyetek, nem azért, hogy mi kipróbáltnak tűnjünk fel, hanem ti hadd tegyétek a jót, mi pedig hadd látszódjunk ki nem próbáltnak. Mert semmit sem tehetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért. Sőt örülünk, amikor mi erőtlenek vagyunk, ti pedig erősek vagytok; könyörgünk is a ti tökéletességetekért. Azért írom mindezt távollétemben, hogy ha jelen leszek, ne járjak el keményen azzal a hatalommal, melyet az Úr nekem építésre adott, és nem rombolásra.
Egyébként testvérek, örüljetek, legyetek tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértők, éljetek békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Üdvözölnek titeket a szentek mindnyájan.
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.

Mk 4,35-41 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Keljünk át a túlsó partra!” Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak vele. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Fölkeltették, és ezt mondták neki: „Mester, nem törődsz-e vele, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, parancsolt a szélnek, és azt mondta a tengernek: „Csöndesedj! Némulj el!” A szél elült, és nagy csönd lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek ennyire? Hogy lehet, hogy nincsen hitetek?” Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: „Ki ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”

Szent Agatonikosz és vértanútársai

Agatonik Nikomédiában élt Makszimián császár idejében. Nemes családból származott és keresztény volt. Igyekezett az embereket elvonni a bálványimádástól és Krisztus fele vezetni. Amikor a császár Eutolmiosz testőrt Pontusz vidékére küldte a keresztények üldözésére, Karpin helységben találta szent Zotikoszt tanítványaival együtt, akik Krisztust hirdették. A tanítványokat kereszthalálra ítélte, Zotikoszt pedig magával vitte. A császár testőre, visszatérve Nikomédiába, talált egy főembert, akit Agatoník oktatott a keresztény hitre. Elfogta mindkettőjüket, és Zotikosszal és más keresztényekkel együtt, akik között volt Theoprepiosz, Akindin és Szeverián, Thrákiába vitte, hogy ott a császár előtt kínoztassa meg őket. Potama közelében Zotikoszt, Theoprepioszt és Akindint halálra ítélte, mert előbbi sebeik miatt nem bírtak tovább menni. Khalkedon környékén halálra ítélte Szeveriánt, aki bátran megvallotta Krisztus hitét, a többieket pedig Bizáncba vitte és egy darabig ott gyötörte őket, végül Szlimbriában a még megmaradtakat utoljára megkínoztatta és karddal lefejeztette. Ez a III. század, végén vagy a IV. század elején történt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!