3. hang

Kol 1,24-2,1a (Apostol)

Atyámfiai! Most örömest szenvedek értetek, s kiegészítem testemben azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből, az ő teste, az egyház javára, amelynek én szolgája lettem az Istentől tiértetek kapott tisztségnél fogva, hogy teljesen érvényt szerezzek Isten igéjének, a titoknak, mely századok és nemzedékek óta el volt rejtve, de amelyet most kinyilatkoztatott a szentjeinek. Velük akarta Isten megismertetni ennek a titoknak dicsőséges gazdagságát a pogányok között; a titok nem más, mint a bennetek levő Krisztus, a dicsőség reménye. Mi őt hirdetjük, miközben minden embert intünk és tanítunk teljes bölcsességgel, hogy tökéletessé tegyünk minden embert Krisztusban. Ezért fáradozom és küzdök az ő erejének segítségével, amely erőteljesen működik bennem.
Akarom, hogy tudjátok meg, mekkora küzdelmem van értetek.

ApCsel 8,26-39 (Apostol)

Azon időben az Úr angyala így szólt Fülöphöz: »Kelj föl és menj délre, arra az elhagyatott útra, amely levisz Jeruzsálemből Gázába.« Az fölkelt tehát és elment. S íme, egy etióp férfi, Kandakénak, az etiópok királynőjének hatalmas udvari tisztje s minden kincsének kezelője, aki Jeruzsálembe jött imádkozni, visszatérőben kocsiján ülve Izajás prófétát olvasta. Ekkor a Lélek így szólt Fülöphöz: »Menj oda és szegődj ahhoz a kocsihoz.« Amint Fülöp odasietett és hallotta, hogy Izajás prófétát olvassa, megszólította: »Azt gondolod, hogy érted, amiket olvasol?« Ez így felelt: »Hogyan tudnám, ha nincs, aki megmagyarázza nekem?« Megkérte tehát Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje. Az Írás helye pedig, amelyet olvasott, ez volt:
»Úgy vitték a megölésre, mint a juhot
s ahogy a bárány megnémul nyírója előtt,
úgy nem nyitotta fel száját.
Megaláztatásban végződik be rajta az ítélet.
Ki számlálja el az ő nemzetségét,
mert az ő élete elvétetik a földről«.
Erre az udvari tiszt azt kérdezte Fülöptől: »Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, önmagáról vagy más valakiről?« Ekkor Fülöp megnyitotta száját s ebből az Írásból kiindulva hirdette neki Jézust. Ahogy az úton haladtak, odaértek egy vízhez. Erre az udvari tiszt azt mondta: »Íme a víz, mi gátol abban, hogy meg ne keresztelkedjem?« Fülöp azt felelte: »Ha hiszel teljes szívedből, szabad.« Az így szólt: »Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.« Azután megállította a kocsit s mindketten lementek a vízbe, Fülöp és az udvari tiszt, és megkeresztelte őt. Amint feljöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt. Az udvari tiszt nem látta őt többé, s örvendezve tovább ment az útján.

Lk 9,7-11 (Evangélium)

Abban az időben Heródes negyedes fejedelem mindenről hallott, ami csak történt Jézus által, és zavarban volt. Egyesek ugyanis azt mondták: „János támadt fel a halálból”, némelyek azt, hogy „Illés jelent meg”, mások pedig, hogy „A régi próféták közül támadt fel valamelyik.” Heródes ekkor azt mondta: „Jánost én fejeztettem le. Ki tehát ez, akiről én ilyeneket hallok?” És kereste a módját, hogy lássa őt. Az apostolok visszatértek, és elbeszélték Jézusnak mindazt, amit tettek. Azután velük együtt elvonult külön egy puszta helyre, a Betszaida nevű városnál. Amikor a tömeg megtudta, utánament. Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, és a gyógyulásra szorulókat meggyógyította.

Szent Fülöp apostol

A palesztinai Cezareából származott. Megházosodott, és 4 leánya született, akik később prófétáltak. Fülöpöt az apostolok, akárcsak Istvánt, a 7 diakónus közé választották, Szamariában hirdette az evangéliumot nagy sikerrel. Hittek beszédének, és sokakat megkeresztelt, köztük Simon varázslót is. Isten angyalának parancsára elment a Jeruzsálemből a Gáza felé vezető útra, ott találkozott az etióp főemberrel, hirdette neki is Jézust, és egy tónál megkeresztelte. Mikor visszatért Jeruzsálembe, az apostolok püspökké szenteltek, és Kisázsiába, Trallia városába küldték. Késő öregségében hunyt el. Tetteiről az Apostolok Cselekedeinek könyvében, a 6. és 8. fejezetben olvashatunk. Nem tévesztendő össze a 12 apostolhoz tartozó Fülöp apostollal.

Szentéletű Teofán, nikeai hitvalló püspök, költő

A tiszteletreméltó Teofán (778-845) a dec. 27-én ünnepelt Szt. Theodorosz testvére. A palesztínai Szt. Szabbasz monostor szerzetese és az ikontisztelet nagy támogatója volt, ami miatt sok üldözésben volt része „Megbélyegzett” melléknevét onnan kapta, hogy az ikonrombolók homlokára bélyeget égettek, amit abban a korban a gonosztevőkkel tettek. 842-ben, a képromboló Teofil császár halála után Nikea metropolitája lett, s ott hunyt el 845. október 11-én.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!