5. hang

Gal 6,11-18 (Apostol)

Atyámfiai! Lássátok csak, milyen nagy betűkkel írok nektek saját kezemmel. Akik test szerint akarnak tetszeni, azok kényszerítenek titeket a körülmetélésre, csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne szenvedjenek üldözést. Mert maguk a körülmetéltek sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják, hogy körülmetélkedjetek, hogy testetekkel dicsekedjenek. Tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében, aki által a világ meg van feszítve számomra és én a világnak. Mert sem a körülmetélés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, csak az új teremtmény. És mindazokra, akik ezt a szabályt követik, békesség és irgalom, és Istennek Izraeljére!
Ezután senki se okozzon nekem kellemetlenséget, mert én Jézus jegyeit viselem testemen.

2Kor 9,6-11 (Apostol)

Atyámfiai! Azt mondom: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. Ki-ki úgy adjon, ahogyan eltökélte szívében, ne kedvetlenséggel vagy kényszerűségből; mert Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten pedig elég hatalmas, hogy minden kegyelmét bőven árassza rátok, hogy mindig mindennel teljesen el legyetek látva és bőven teljék minden jótéteményre, ahogyan írva van:
»Bőven adott a szegényeknek;
igazsága megmarad örökkön-örökké«.
Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret juttat eledelül, megsokasítja majd a ti vetéseteket is, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben gazdagok lesztek minden jószívűségre, mely általunk hálaadást eredményez Isten iránt.

Lk 16,19-31 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból a morzsából, ami a gazdag asztaláról lehullott. De csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a kebelén Lázárt. Ekkor ő felkiáltott: »Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a tűzlángban!« Ábrahám ekkor ezt mondta: »Fiam, emlékezzél csak vissza, hogy életed során dúskáltál a jóban, Lázárnak pedig kijutott a rosszból! Most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innét át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnét ne jöhessen át hozzánk senki.« Erre az így szólt: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert van még öt testvérem. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.« Ábrahám ezt mondta: »Van Mózesük és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!« Ő azonban ezt mondta: »Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.« Erre ő azt mondta: »Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni.«”

Szent Hilárion atya

Hilárion Palesztinában született, Gáza város közelében, szülei hellének voltak. Szülei Alexandriába küldték, hogy ott elsajátítsa a tudományokat. Nemcsak ezekkel ismerkedett meg, hanem a lelki tudományokkal is. Megismerve Jézus hitét, felvette a keresztség szentségét. Mivel jó erkölcsű ifjú volt, azon gondolkozott, miképp élhetne Istennek tetsző életet. Hallván Remete Szent Antalról, akinek híre messze földre elterjedt, felkereste őt a pusztában. Hallotta üdvös tanítását, látta imádságos és munkás életét, ő is ilyen életet akart élni. Szent Antalt sokan, sokféle dologban keresték fel. Hilárion, látva ezt az életet, nem akart nála maradni, hanem máshol akart teljes magányosságban élni. Szent Antal áldását véve, visszament hazájába. Szüleit már nem találta életben. Örökségét szétosztva, egy magányos helyet keresett, ahol teljesen átadta magát az imádságnak és önmegtagadásnak. Az ördög, látva tökéletességre törekvő életét sokat gyötörte tisztátalan gondolatokkal. Ő azonban testét sanyargatva imádsággal és elmélkedésekkel űzte el a gondolatokat. A gonoszlélek mással is zavarta őt, de győzött felettük. Egyszer rablók támadtak rá, de Hilárion a jó útra térítette őket oktatásaival. Szent életének híre messze földre elterjedt. Sokan keresték fel, hogy közelében, vezetése alatt éljenek. Áldásával sok kolostor épült számukra. Ő pedig, meglátogatva azokat megerősített a szerzeteseket a jó gyakorlásában. Olyan volt ő Palesztinában, mint Szent Antal Egyiptomban. Mivel élete minden jóval volt teljes, Istentől csodatevő erőt kapott, sok pogányt térítve a keresztény hitre. Élete vége felé végig látogatta a kolostorokat. Ciprus szigetén halt meg 371-, vagy 372-ben.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!