7. hang

2Tessz 1,10b-2,2 (Apostol)

Atyámfiai! Amikor azon a napon eljön, hogy megdicsőüljön szentjeiben és megcsodálják mindazokban, akik hittek; nálatok ugyanis a tanúságtételünk hitelre talált.
Ezért imádkozunk is mindig értetek, hogy Istenünk méltónak találjon titeket meghívására, adjon beteljesedést a jóra irányuló minden készségnek és a hit erőteljes munkájának, hogy Urunk, Jézus Krisztus neve megdicsőüljön bennetek, és ti is őbenne, Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből.
Urunk, Jézus Krisztus eljövetele és a nála való összegyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek, ne tántorodjatok el egyhamar józan felfogásotoktól, és ne riasszon meg titeket sem valami lélek, sem beszéd, sem állítólag tőlünk küldött levél, mintha az Úr napja már közel volna.

Lk 12,42-48 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Ki az a hű és okos intéző, akit az úr a szolgái fölé rendel, hogy idejében kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit megérkeztekor ura ilyen munkában talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyona fölé rendeli őt. De ha az a szolga azt mondja szívében: »Késik az én uram«, és verni kezdi a szolgákat és szolgálókat, eszik-iszik és részegeskedik, megjön e szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja, és azon órában, amelyet nem ismer. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga pedig, aki ismeri ura akaratát, de nem cselekedett akarata szerint, sok verést fog kapni. Aki azonban nem ismeri, és úgy tette azt, amiért büntetést érdemel, kevés verést fog kapni. Attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni.”

Lk 12,8-12 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja majd az Isten angyalai előtt. Aki azonban megtagad engem az emberek előtt, azt ő is megtagadja majd az Isten angyalai előtt. Aki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot. Amikor majd a zsinagógákba vagy az elöljárók és a hatóságok elé hurcolnak titeket, ne gondolkozzatok rajta, hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek majd megtanít titeket abban az órában arra, hogy mit kell mondanotok!”

Szent Pál konstantinápolyi érsek

Az ariánus Konstancius császár uralkodása alatt (337-61.) az igazhitű főpapok és hívek sok méltatlanságot tűrtek el hitük miatt. Sándor konstantinápolyi pátriárkát megkérdezték az egybegyűltek halálos ágyánál, hogy kit gondol utódjának. Ő a Szalonikiből származó Pál áldozópapot vagy Makedoniosz diakónust nevezte meg. Az igazhitűek Pált választották meg és szentelték fel Konstantinápoly püspökévé. Az ariánus császár, nem lévén ekkor jelen a fővárosban, oda visszatérve nemtetszését fejezte ki emiatt. Zsinatot hívott össze ellene, majd négy alkalommal is megfosztotta főpapi székétől, és száműzetésre ítélte. Utoljára az örményországi Kukuzába száműzték. Ott úgy halt vértanúhalált, hogy az ariánusok az istentisztelet alatt omoforjával megfojtották 35-ben. Nagy Teodóz császár uralkodása alatt 38-ben az épségben maradt szent testet visszavitték Konstantinápolyba, és ott temették el.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!