1. hang

2Tim 1,1-2.8-18 (Apostol)

Pál, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint Jézus Krisztus apostola: Timóteusnak, szeretett fiának. - Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól!
Ne szégyenkezz hát az Úrról való tanúságtétel miatt, sem énmiattam, aki érte bilincseket hordok, hanem szenvedj velem az evangéliumért Isten erejének segítségével. Ő megmentett és szent hívással meghívott minket, nem a tetteink alapján, hanem az ő saját elhatározása s kegyelme által, amelyet örök idők előtt adott nekünk Krisztus Jézusban. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak megjelenése által, aki a halált legyőzte, az életet pedig és halhatatlanságot felragyogtatta az evangélium által. Ennek lettem hírnöke, apostola és tanítója.
Ezt is emiatt szenvedem, de nem szégyenkezem, mert tudom, kinek hittem, s biztos vagyok abban, hogy ő meg tudja őrizni rábízott kincsemet addig a napig. Tartsd hát magadat a tőlem hallott egészséges igékhez, legyenek azok a példaképed hittel és szeretettel Krisztus Jézusban. Őrizd meg a rád bízott drága kincset a Szentlélek által, aki bennünk lakik.
Hiszen tudod, hogy az ázsiaiak valamennyien cserben hagytak engem, köztük Figelosz és Hermogenész is. Könyörüljön az Úr Oneziforosz házán: sokszor felüdített engem, s bilincseim miatt nem szégyenkezett, hanem amikor Rómába jött, szorgalmasan keresett, s megtalált. Adja meg neki az Úr, hogy irgalmat leljen az Úr előtt azon a napon. Hogy milyen szolgálatokat tett nekem Efezusban, azt te tudod legjobban.

Lk 19,12-28 (Evangélium)

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi hatalmat szerezzen magának, aztán visszatérjen. Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz minát, és így szólt hozzájuk: »Kamatoztassátok, amíg vissza nem térek!« Polgártársai gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezekkel a szavakkal: »Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék rajtunk.« Ő azonban, amikor megszerezte a királyi hatalmat és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele. Jött az első, és így szólt: »Uram, minád még tíz minát hozott.« Erre azt mondta neki: »Jól van, derék szolga! Mivel a kevésben hű voltál, legyen hatalmad tíz város felett!« Jött a második is, és így szólt: »Uram, minád öt minát jövedelmezett.« Ennek is azt mondta: »Te is uralkodj öt város felett!« Jött a harmadik, és így szólt: »Uram, itt van a minád, amit eltettem kendőben, mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy. Fölveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.« Azt mondta neki: »A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem tetted hát oda pénzemet a pénzváltó asztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?« Aztán így szólt az ott állókhoz: »Vegyétek el tőle a minát, és adjátok oda annak, akinek tíz minája van!« Azok így szóltak: »Uram, annak már tíz minája van.« »Mondom nektek, hogy mindannak, akinek van, még adatik, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Azokat az ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjak felettük, vezessétek ide, és kaszaboljátok le előttem!«” Miután ezeket mondta, továbbhaladt Jeruzsálem felé.

Szent Amfilokhiosz püspök

A kappadókiai Cezareában született. Kortársa és barátja volt Nagy Szent Bazilnak és Hittudós Szent Gergelynek. Szüleitől jó keresztény nevelést kapott. Amfilok először szónok és ügyvéd volt. Mivel fiatal korától megszerette Istent, Hittudós Szent Gergely tanácsára a pusztába ment, hogy ott egyedül Istennek szolgáljon. Imádsággal, a Szentírás olvasásával és böjttel mentek el napjai. Sok időt töltött ebben az állapotban. Látomásban egy angyal háromszor is hívta őt az elhunyt ikoniumi püspök helyére, de Amfilok vonakodott. Ezután püspökök keresték fel, Ikoniumba vitték és a város főpapjává tették. Új hivatásában sokat küzdött az ariánus eretnekség legyőzésében, az igaz hit megerősítésében. 381-ben részt vett a második egyetemes zsinaton. Sok küzdelem után, amelyet az Egyház javára tett, 394-ben hunyt el békében.

Szent Gergely akragantói püspök

Szicíliában született, jámbor, gazdag szülőktől, akik sokat segítettek másokon. Nyolcéves korában a tanulmányokra adták. 12 éves korában az akragantói püspök felvette az egyházi rend tagjai közé. Később Jeruzsálemben felkereste a szent helyeket. Talált egy kolostort, ott töltötte a nagyböjtöt és a húsvétot. Utána visszatért Rómába. Részt vett az V. egyetemes zsinaton és az igazhitűség nagy védelmezője lett. Mauritius császár uralkodása idején a szicíliai Akragantó püspöke lett. Egy hamis vád alapján a pápa börtönbe vetette. Két év múlva ártatlansága csodásan bebizonyosodott és újra visszatérhetett lelki nyája közé. Szent életet élve, Istentől olyan adományok bőségét kapta, hogy csak kezének érintésével minden betegséget meggyógyított. A VI. század végén, vagy a VII. elején fejezte be életét.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!