4. hang

1Pét 2,21-3,9 (Apostol)

Atyámfiai! Arra vagytok hivatva, mert Krisztus is szenvedett értünk, példát hagyva nektek,hogy az ő nyomdokait kövessétek; Ő, aki bűnt nem cselekedett,s álnokságot sem találtak szájában, aki mikor szidalmazták, nem szidalmazott, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát annak, aki igazságtalanul elítélte; aki a mi bűneinket maga elviselte testében a fán, hogy a bűnöknek meghalva az igazságnak éljünk;az ő sebe által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és püspökéhez. Ugyanígy az asszonyok is legyenek engedelmesek férjüknek, hogy ha egyesek nem hisznek is az igének, az asszonyok magaviselete beszéd nélkül is megnyerje őket, mikor látják istenfélő, tiszta életeteket. Ne a külső hajdísz vagy arany viselése vagy fényes ruha legyen az ékességük, hanem ami a szívben rejtett, múlhatatlan ékszer: a szerény és nyugodt természet. Ez értékes az Isten szemében. Így ékesítették fel magukat ugyanis egykor a szent és Istenben bízó asszonyok is, engedelmeskedve saját férjüknek. Mint ahogy Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezve őt, akinek ti leányai vagytok, ha jót tesztek és semmi viszontagságtól nem féltek.De ti is, férfiak, legyetek megértőek a ti asszonyaitokkal, becsüljétek meg őket, mint a gyengébb asszonyi nemet és mint társörököseiteket a kegyelemből való életben, hogy imádságotoknak ne legyen akadálya.Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, szeressétek a testvériséget, legyetek irgalmasok, szerények, alázatosak. Ne viszonozzátok a rosszat rosszal, sem a szidalmat szidalommal, inkább mondjatok áldást; hisz arra vagytok hivatva, hogy áldás legyen az örökrészetek.

Mk 12,13-17 (Evangélium)

Abban az időben a farizeusok és a Heródes-pártiak közül odaküldtek Jézushoz néhány embert, hogy a szavaiba belekössenek. Ezek odamentek hozzá, és azt mondták neki: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, nem tartasz senkitől, és nem vagy személyválogató, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?” De ő tisztában volt képmutatásukkal, és így szólt: „Miért kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!” Azok hoztak egyet, ő pedig megkérdezte tőlük: „Kinek a képe ez, és kinek a felirata?” Ők erre azt felelték: „A császáré.” Jézus folytatta: „Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!” Azok igen elcsodálkoztak rajta.

Szentéletű Peluziumi Izidor atya

Alexandriában született 360 körül. Igen művelt, a Szentírást és a világi irodalmat is jól ismerő fiatalember lett, aki elhagyta gazdag örökségét, hogy a Peluzion hegyhez közel lévő Farama monostorban élhessen, s később pappá szentelődve annak igumenje lett. Aranyszájú Sz. János tanítványa, s később egyik legkorábbi védelmezője volt. Vezeklő élete miatt élő szerzetesszabálynak tekintették. Különösen híres lett levelezése: kétezer levele maradt ránk, melyek nyelvezete rendkívül nagy műveltségről tanúskodik. Alexandriai Sz. Cirillnek ő tanácsolta azt, hogy vegye fel a küzdelmet Nesztoriosz eretnekségével szemben, de ugyanakkor őt magát is megintette a vitákban tanúsított erőszakosságáért. Öt évvel Cirill után halt meg, békés öregkorban, 449-ben. Fennmaradt az a híres mondása, amely szerint „jobb az erényes élet példájával tanítani, mintsem szépen hangzó beszédekkel.”

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!