7. hang

Ef 3,8-21 (Apostol)

Atyámfiai! Nekem, az összes szentek között a legkisebbnek jutott osztályrészül ez a kegyelem: hirdetni a pogányoknak Krisztus felfoghatatlan gazdagságát, és felvilágosítani mindenkit, miként vált valóra a titok, amely öröktől fogva el volt rejtve a mindeneket teremtő Istenben, hogy most kinyilvánuljon Isten sokszoros bölcsessége a mennyei fejedelemségeknek és hatalmasságoknak az egyház útján. Ez volt az ő örök végzése, amelyet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban valósított meg, akiben bizalmunk van és biztonságos utunk a benne való hit által. Ezért kérlek titeket, ne csüggedjetek el az értetek viselt megpróbáltatásaim miatt. Ez dicsőségetekre szolgál.
Ez okból hajtom meg térdemet az Atya előtt, akitől minden nemzetség nevét nyerte a mennyben és a földön: Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által, hogy Krisztus a hit által a szívetekben lakjék, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, és megismerhessétek Krisztus szeretetét is, mely minden ismeretet meghalad, s beteljetek az Isten egész teljességével.
Annak pedig, aki a bennünk munkálkodó erőnél fogva mindent megtehet bőven azon túl is, mint amit mi kérünk vagy megértünk, dicsőség legyen az egyházban és Krisztus Jézusban minden nemzedéken át örökkön-örökké. Amen.

Mk 11,22-26 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Higgyetek Istenben! Bizony, mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Emelkedjél fel, és vesd magad a tengerbe!«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik; amit csak mond, az csakugyan meglesz neki. Ezért mondom nektek, mindazt, amit imádkozva kértek, higgyétek, hogy megkapjátok, és meglesz nektek. Amikor pedig felálltok imádkozni, bocsássatok meg, ha valami sérelmetek van valaki ellen, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa vétkeiteket! De ha ti nem bocsátotok meg, akkor mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.”

Szent Ciprián felszentelt vértanú

A Pizidiai Antiochiából származott. A filozófiai és mágikus tanok magas fokával foglalkozott. Mindez megváltozott a szűz Jusztina hatására: felismerve az ördögök csalását, illetve hogy a kereszt a démonok hatalmát megbénítja, a szíriai Antióchia püspökéhez, Anthimoszhoz járult, és amint annak szavait meghallgatta, illetve megkeresztelkedett tőle, mágikus könyveit a tűzbe vetette. Először a szerzetesi öltözetet vette magára; előre haladva a püspök a szent szüzet is diakónussá szentelte. Ciprián aztán 16 évig áldozópapként szolgált, majd szülővárosának püspöke lett. A hagyomány szerint őket együtt fogták el, Diocletianus császár elé állították Nikomédiában, s fejüket vették 304 körül.

Szent Jusztina vértanú szűz

Damaszkuszi eredetű szűz, diakonissza volt, akit Szent Cipriánnal együtt fejeztek le.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!