2. hang

Fil 3,1-8 (Apostol)

Atyámfiai! Örvendezzetek az Úrban. Nekem nem terhes, hogy ugyanazt írjam nektek, titeket viszont megerősít. Ügyeljetek a kutyákra, ügyeljetek a rossz munkásokra, ügyeljetek a körülmetéltekre! Mert a körülmetéltek mi vagyunk, akik Isten Lelke által szolgálunk, és Krisztus Jézusban dicsekszünk, s bizalmunkat nem a testbe helyezzük. Noha nekem lehetne bizalmam a testben is. Ha másvalaki úgy véli, hogy bizakodhat a testben, én még inkább: a nyolcadik napon körülmetéltek, Izrael nemzetéből, Benjamin törzséből származom, héber héberek közül, a törvény megtartásában farizeus, buzgóságból az egyház üldözője, a törvény szerinti igazság dolgában kifogástalan.
De ami számomra nyereség volt, azt veszteségnek ítéltem Krisztusért. Sőt mindent veszteségnek tartok Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének mindent fölülmúló voltáért. Őérte mindent veszni hagytam, és szemétnek tekintek, csakhogy Krisztust elnyerjem,

Lk 7,17-30 (Evangélium)

Abban az időben Jézus híre elterjedt egész Júdeában és mindenütt a környéken. Hírül vitték ezt Jánosnak az ő tanítványai. János ekkor magához hívott kettőt a tanítványai közül, és elküldte őket Jézushoz, hogy kérdezzék meg: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Amikor a férfiak odaértek hozzá, ezt mondták: „Keresztelő János küldött minket hozzád, hogy kérdezzük meg: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?«” Épp abban az órában sokakat gyógyított meg betegségeiktől, bajaiktól, és szabadított meg gonosz lelkektől, sok vaknak pedig visszaadta látását. Ezt válaszolta tehát nekik: „Menjetek, és vigyétek hírül Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek hirdettetik az evangélium. Boldog, aki nem botránkozik meg rajtam!” Amikor János követei elmentek, beszélni kezdett Jánosról a népnek: „Mit mentetek ki látni a pusztába? Széltől lengetett nádat-e? Vagy mit mentetek ki látni? Finom ruhákba öltözött embert-e? Íme, akik drága ruhában járnak és kényelemben élnek, a királyi palotákban vannak. Vagy mit mentetek ki látni? Prófétát-e? Igen, mondom nektek, prófétánál is sokkal többet. Ő az, akiről írva van: »Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat.« Mert mondom nektek, az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, az is nagyobb nála.” Az egész nép, amely hallgatta, sőt még a vámosok is, igaznak vallották az Istent, és megkeresztelkedtek János keresztségével. A farizeusok és a törvénytudók ellenben elutasították az Isten szándékát, és nem keresztelkedtek meg nála.

Szent Aretász nagyvértanú és társai

Az etiópok átkelve a Vörös-tengeren, a mai Jemen területén élő arabok és zsidók feletti uralmat kívánták elérni, és terjeszteni akarták a keresztény hitet. Egy Dunaan nevű, zsidó hitre tért törzsfőnök fellázadt ellenük, bevette Szafar városát, lemészárolva a helyőrséget és a klérust. Minden igyekezetével ki akarta birodalmában a keresztényeket irtani. Csak a népes és megerősített Nagránban merték megvallani Krisztust. Dunaan uralkodó ellenük fordult, de mivel heves ellenállással találkozott, amnesztiát ígért, s így ment be katonáival a városba, amit aztán kiraboltatott. Magához kérette a város tekintélyes embereit. Közöttük volt Aretász, egy 95 éves bölcs keresztény. Az uralkodó bilincsbe verette mindnyájukat, és vagyonukat elkobozta. Hízelgésekkel és kínzásokkal próbálta őket Krisztustól eltéríteni, de nem ért el semmi eredményt. Aretászt ezért karddal lefejeztette. Ugyanígy halt vértanúhalált vele együtt felesége, a város sok polgára, papja, szerzetese és Istennek szentelt szüze, mintegy 4000 vértanú. Ez 522-523-ban történt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!