5. hang
Atyámfiai! Emlékeztek munkánkra és fáradozásunkra; éjjel-nappal dolgoztunk és úgy hirdettük nálatok Isten evangéliumát, hogy ne legyünk közületek senkinek sem a terhére. Ti tanúi vagytok ennek, s az Isten is, hogy milyen szent, igaz és feddhetetlen módon éltünk értetek, akik hívők lettetek. Hasonlóképpen azt is tudjátok, hogy amint az apa inti a gyermekeit, mindegyikteket úgy intettünk és vigasztaltunk, s kérve-kértünk, hogy viselkedjetek méltóan ahhoz az Istenhez, aki meghívott titeket országába és dicsőségébe.
Szüntelenül hálát adunk tehát Istennek, hogy ti, akik Isten igéjének hirdetését tőlünk hallottátok, azt nem úgy fogadtátok, mint emberek igéjét, hanem mint ami az valójában: mint Isten igéjét, aki munkálkodik bennetek, akik hívők lettetek. Mert ti, testvéreim, hasonló sorsra jutottatok, mint Isten egyházai, amelyek Júdeában vannak Krisztus Jézusban,
Atyámfiai! Úgy vélem, hogy Isten minket apostolokat utolsóknak állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyöngék, ti pedig erősek; ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. Mindez óráig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedümk, nincs otthonunk és fáradozunk saját kezünkkel dolgozva. Ha átkoznak minket, áldást mondunk; ha üldözést szenvedünk, eltűrjük; ha gyaláznak minket, jó szóval felelünk; szinte salakja lettünk a világnak, mindennek söpredékévé mind ez ideig.
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek. Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, de atyátok nincsen sok, mert Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet.
Abban az időben Jézus kiűzött egy ördögöt, amely néma volt. Amikor az ördög kiment, a néma megszólalt, a tömeg pedig elcsodálkozott. De közülük néhányan így szóltak: „Beelzebul, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.” Mások pedig próbára akarván tenni égi jelet kértek tőle. Ő azonban ismerte gondolataikat, és ezt mondta nekik: „Minden önmagával meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha tehát a sátán meghasonlott volna önmagával, hogyan maradhatna fenn az országa? Azt mondjátok, hogy Beelzebul által űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Beelzebul által űzöm ki az ördögöket, vajon a ti fiaitok ki által űzik ki őket? Ezért ők lesznek a ti bíráitok. De ha én az Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős ember fegyveresen őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. De ha egy nála erősebb megtámadja, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és a zsákmányt szétosztja. Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.”
Abban az időben Jézus ki akart menni Galileába. Találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!” Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel, és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes írt a Törvényben és a próféták: a názáreti Jézust, József fiát.” „Jöhet-e valami jó Názáretből?” - kérdezte Natánael. „Gyere és lásd!” - felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: „Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság.” Natánael megkérdezte tőle: „Honnét ismersz?” Jézus így válaszolt: „Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál.” Natánael erre felkiáltott: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!” Jézus ezt felelte neki: „Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz látni ezeknél.” Majd hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: mostantól látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”
Szent Fülöp apostol
A Galileai tenger mellett terült el Betszaida városa. Ez a helység három apostolt adott az Egyháznak. Két testvér: András és Péter halászok voltak, Fülöp pedig tanulmányokat folytatott. Buzgósággal foglalkozott a szent könyvekkel és a messiási jövendölésekkel. Jézus meghívta őt apostolának. Fülöp tovább adta az örömhírt, hogy megtalálta a Messiást. Natánaelnek mondta el, és Jézushoz vezette. (Jn. 1, 43) Neve néhányszor még előfordul az evangéliumokban, legutoljára a Titkos Vacsoránál. A Szentlélek leszállása után ő is hithirdető körútra ment. További életéről semmi pontosat nem tudunk. A hagyomány szerint először Galileában, aztán Görögországban, Arábiában, Etiópiában, Szíriában és Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Igehirdetését sok csodával erősítette meg. Domécián császár uralkodása alatt Barnabás apostollal elfogták, az utcákon át hurcolták, majd börtönbe vetették. Végül Hierapoliszban vértanúi halállal fejezte be életét 9o-ben, 87 éves korában.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE