6. hang

1Tessz 4,1-12 (Apostol)

Atyámfiai! Kérünk és intünk titeket az Úr Jézusban arra, amit tőlünk tanultatok, hogy hogyan kell élnetek és Isten kedvében járnotok. Éljetek is úgy, hogy előrehaladásotok mind nagyobb legyen. Hiszen ismeritek a parancsokat, amelyeket az Úr Jézus által adtam nektek. Isten akarata ugyanis ez: a ti megszentelődésetek, hogy megtartóztassátok magatokat a paráznaságtól; hogy mindegyiktek meg tudja őrizni a feleségét szentségben és tisztességben, nem a vágyódás szenvedélyében, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. És senki se károsítsa meg, se meg ne csalja semmilyen ügyletben a testvérét, mert az Úr bosszút áll mindezért, mint ahogy már régebben megmondtuk nektek és bebizonyítottuk. Isten ugyanis nem tisztátalanságra hívott meg minket, hanem szentségre. Azért, aki megveti testvérét, nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét is nektek ajándékozta.
A testvéri szeretetről nem szükséges írnom nektek, mert magatok tanultátok Istentől, hogy egymást szeressétek. Sőt gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Makedóniában. Kérünk azonban titeket, testvérek, hogy ebben még gyarapodjatok és igyekezzetek békében élni, dolgaitokat végezni, saját kezetekkel dolgozni, mint ahogy megparancsoltuk nektek, hogy viselkedjetek tisztességesen a kívül levőkkkel, és senkire se szoruljatok rá.

Lk 11,42-46 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Jaj nektek, farizeusok! Mert tizedet adtok a mentából, a rutából és minden veteményből, de semmibe veszitek az Isten ítéletét és szeretetét. Ezeket meg kell tenni, és azokat sem szabad elhanyagolni. Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyeket a zsinagógában és a köszöntéseket a piacon! Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek fölöttük járnak, és nem tudják.” Erre a törvénytudók közül az egyik ezt válaszolta: „Mester, ha ezeket mondod, minket is gyalázol.” Ő pedig ezt mondta: „Jaj nektek is, törvénytudók, mert az emberekre elviselhetetlen terheket raktok, magatok azonban egy ujjal sem érintitek a terheket!”

Dekapolita Szent Gergely atya

Szentünk a Tízváros Irinopolisz helységében született. Szüleitől vallásos nevelést kapott. Nyolcéves korában a tanulmányokra adták. Szívesen tanulta a Szentírást, és szerette a templomokat látogatni. Amikor felnőtt, szülei házasságra akarták adni, de Gergely titokban elhagyta a szülői házat és egy pusztai kolostorban szerzetes lett. Kitűnt buzgó életével. Édesapja halála után, anyja megtalálta Gergelyt. Jóváhagyta választását, de azt kérte, hogy egy másik kolostorba menjen át, ahol testvére szerzetes volt. Ezt megtette, de mivel a kolostor főnöke képüldöző volt, elhagyta azt, és másik kolostorba ment. Megvilágosítva tanításával a világot, és leleplezve a gonosz gondolkozásúakat Istentől megkapta a csodatevés adományát. A szentképek üldözésének idején Konstantinápolyban élt, és a tévtanítókat leleplezve, 820 körül ugyanott halt meg.

Szent Proklosz pátriarka

Proklosz pátriarka Aranyszájú Szent János tanítványa és diakónusa volt. Látta a szent főpap életét, és hallgatta beszédeit. A szent főpap száműzetése után Proklosz küzikei püspök lett, de tévtanításba esett, papsága nem fogadta szívesen. Ezért visszatért Konstantinápolyba. 434-ben a főváros pátriárkájává választották. Lelki nyáját nagy buzgósággal irányította. Hazahozatta a száműzetésből Aranyszájú Szent János ereklyéit. A konstantinápolyi földrengésben, amelyben sok épület megsérült, a császári ház a pátriárkával együtt, a néppel kivonultak a városból, és könyörgést tartottak. Ekkor egy ifjú a felhőkbe ragadtatván hallotta a „Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan” éneket. A földre visszatérve ezt elbeszélte mindnyájuknak. A nép ismételgette ezt, és hozzátette: „Irgalmazz nekünk!” Erre megszűnt a földrengés. Az ifjú ezután meghalt. Szent Proklosz 20 évi pátriarkai szolgálata után békében visszatért az Úrhoz, 446-ban.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!