2. hang

Róm 11,25-36 (Apostol)

Atyámfiai! Nem akarom, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelben csak részlegesen következett be, addig, amíg a pogányok összessége be nem lép, s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva:
»Eljön a Szabadító Sionból,
és elfordítja Jákobtól a gonoszságot.
S ez lesz velük a szövetségem,
amikor elveszem a bűneiket«.
Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért. Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy azután ők is irgalmasságot nyerjenek. Isten ugyanis mindenkit engedetlenség alá helyezett, hogy mindenkin könyörüljön.
Milyen nagy a mélysége Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!
Mert ki ismerte az Úr gondolatát?
Vagy ki volt az ő tanácsadója?
Vagy ki adott előbb neki,
hogy vissza kellene fizetnie?
Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké. Amen.

Gal 5,22-6,2 (Apostol)

Atyámfiai! A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás; ilyenek ellen nincsen törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és kívánságokkal együtt. Ha a Lélek által élünk, járjunk is a Lélek szerint.
Ne vágyódjunk a hiú dicsőség után, egymást ingerelve, egymásra irigykedve.
Testvérek, ha valakit valamilyen bűnben tetten is érnek, ti, akik lelkiek vagytok, az ilyet oktassátok a szelídség szellemében, de ügyelj magadra, hogy te is kísértésbe ne juss. Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.

Mt 12,1-8 (Evangélium)

Abban az időben Jézusnak egy szombati napon vetések között vezetett az útja. Tanítványai megéheztek, ezért tépdesni kezdték a kalászokat, és eszegették. Ezt látva a farizeusok szóvá tették: „Nézd, a tanítványaid olyat tesznek, amit szombaton nem szabad tenni!” Erre így felelt: „Nem olvastátok-e, mit tett Dávid is, amikor társaival megéhezett? Bement az Isten házába, és megette a fölajánlott kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak nem volt szabad megennie, hanem csak a papoknak. Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy szombatonként a papok a templomban megszegik a szombati tilalmat, mégsem vétkeznek? Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha tudnátok, mit jelent: »Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot«, nem ítélnétek el a vétleneket. Az Emberfia ura a szombatnak is!”

Szent Dávid atya

Dávid atya Szaloniki városában született. Fiatal korában felébredt benne a vágy, hogy szerzetesi életet éljen. A várostól távol, egy mandulafa alatt épített magának egy kis hajlékot, és abban élt 70 esztendőn át. Vigasztalta és tanította azokat, akik felkeresték. Értelme mindig a magasságokban járt. Isten ezért a csodatevés ajándékával tüntette ki. Állandóan böjtben és imádságban élt, türelmesen viselte el az időjárás viszontagságait. Hosszú és szent élet után 540 körül békében hunyt el.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!