3. hang

Róm 16,1-16 (Apostol)

Atyámfiai! Ajánlom nektek Főbe testvérünket, aki a kenkréi egyház szolgálatában áll. Fogadjátok őt az Úrban, ahogyan a szentekhez illik. Legyetek a segítségére, bármiben van is szüksége rátok, mert ő is sokaknak segítségére volt, nekem magamnak is.
Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, munkatársaimat Krisztus Jézusban. Ők életüket kockáztatták az én életemért; nemcsak én vagyok hálás nekik, hanem a pogányok minden egyháza is. Köszöntsétek a házukban levő egyházat is.
Köszöntsétek az én kedves Epenétuszomat; aki Ázsiának zsengéje Krisztusban. Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott értetek. Köszöntsétek Andronikoszt és Júniászt, rokonaimat és fogolytársaimat, akiket az apostolok körében nagyra becsülnek, s akik előbb lettek Krisztusban hívők, mint én. Köszöntsétek Ampliátuszt, aki nekem igen kedves az Úrban. Köszöntsétek Urbánuszt, munkatársunkat Krisztus Jézusban, és az én kedves Sztakhiszomat. Köszöntsétek Apellészt, aki helytállt Krisztusért. Köszöntsétek az Arisztobulosz házához tartozókat. Köszöntsétek rokonomat, Heródiont. Köszöntsétek a Narcisszus házához tartozókat, akik hisznek az Úrban. Köszöntsétek Trifénát és Trifózát, akik munkálkodnak az Úrban. Köszöntsétek a szeretett Persziszt, aki sokat fáradozott az Úrban. Köszöntsétek Rúfuszt, a kiválasztottat az Úrban, valamint anyját, aki nekem is az. Köszöntsétek Aszinkritoszt, Flegont, Hermát, Patrobászt, Hermászt és a testvéreket, akik velük vannak. Köszöntsétek Filologoszt és Júliászt, Néreuszt és nővérét, meg Olimpiászt, valamint az összes szenteket, akik velük vannak. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Krisztus minden egyháza köszönt titeket.

Mt 13,3b-9 (Evangélium)

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely mag az útszélre esett. Jöttek a madarak, és fölcsipegették. Más mag köves talajra esett, ahol nem volt elég föld a számára. Gyorsan kikelt, mert nem került mélyre a földbe. Amikor azonban felkelt a nap, megperzselődött, és elszáradt, mert nem volt gyökere. Ismét más tövisek közé esett, és amikor a tövisek felnőttek, elfojtották. A többi pedig jó földbe hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”

Szent Jácint vértanú

Jácint vértanú a kappadókiai Cezáreában született. Húszéves kiváló ifjú volt, Traján császár hálószobájának volt az őrzője, így mindig a császár közelében tartózkodott. Hite és tiszta élete igazi kereszténnyé tette, titokban szolgált Krisztusnak minden jótett által. Egy alkalommal, egy pogány ünnep alkalmával a császár egész népével együtt áldozatot mutatott be a pogány isteneknek. Jácint elkísérte a császárt a bálványtemplomba, de kint maradt és egy szobába rejtőzve imádkozott az igaz Istenhez. Mivel nem kívánt a császárral együtt enni a bálványoknak áldozott húsból, Istentől legyőzhetetlen erővel felruházva az egész nép előtt kereszténynek vallotta magát. Kihallgatása után börtönbe zárták és nem adtak neki más ételt, mint bálványhúst. Nem kívánva magát a bálványétellel beszennyezni. 38 napon át szenvedett az éhségtől. A börtönben halt meg 108-ban. Holttestét hazájába vitték, és ott temették el.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!