6. hang

Zsid 11,17-31 (Apostol)

Atyámfiai! Mivel hitt, azért áldozta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tették; feláldozta egyszülöttjét, aki az ígéreteket kapta, mikor azt mondták neki: »Izsák utódait hívják majd utódaidnak«. Hitt ugyanis abban, hogy Istennek van hatalma a halálból is életre kelteni; ezért fiát - előképül - vissza is nyerte.
Mivel hitt az eljövendő dolgokban, azért áldotta meg Izsák is Jákobot és Ézsaut.
Mivel hitt, azért áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát, és imádkozva borult rá botjának végére.

Mivel hitt, azért emlékezett meg a haldokló József Izrael fiainak kivonulásáról, és rendelkezett csontjairól.
Mivel hittek, azért rejtették el az újszülött Mózest szülei három hónapig, mikor látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától.

Mivel hitt, azért tagadta meg Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó leányának fia. Inkább azt választotta, hogy gyötrelmet szenvedjen Isten népével, minthogy az ideig-óráig tartó bűn gyönyörűségét élvezze. Az egyiptomiak kincsénél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát, mert a jutalomra tekintett.

Mivel hitt, azért hagyta el Egyiptomot, s nem félt a király haragjától; mintegy látva a Láthatatlant, állhatatos maradt.

Mivel hitt, azért ünnepelte a húsvétot és a vérrel való meghintést, hogy ne érintse őket az, aki az elsőszülötteket megölte.

Mivel hittek, azért mentek át a Vörös-tengeren mint szárazföldön; mikor ezt az egyiptomiak is megkísérelték, elnyelte őket.
Mivel a nép hitt, azért omlottak le Jerikó falai, miután hét nap körüljárták azt.
Mivel hitt, azért nem veszett el a parázna Ráháb a hitetlenekkel, aki békével befogadta a kémeket.

1Kor 4,9-16a (Apostol)

Atyámfiai! Úgy vélem, hogy Isten minket apostolokat utolsóknak állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyöngék, ti pedig erősek; ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. Mindez óráig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedümk, nincs otthonunk és fáradozunk saját kezünkkel dolgozva. Ha átkoznak minket, áldást mondunk; ha üldözést szenvedünk, eltűrjük; ha gyaláznak minket, jó szóval felelünk; szinte salakja lettünk a világnak, mindennek söpredékévé mind ez ideig.
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek. Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, de atyátok nincsen sok, mert Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet.

Mk 9,42-10,1 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Ha valaki megbotránkoztat egyet is e kicsik közül, akik hisznek bennem, jobb neki, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik. Ha kezed megbotránkoztat téged, vágd le! Jobb neked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutni, az olthatatlan tűzre, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük nem alszik ki. Ha lábad megbotránkoztat téged, vágd le! Jobb neked sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük nem alszik ki. Ha szemed megbotránkoztat téged, vájd ki! Jobb neked félszemmel bemenned az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a kárhozat tüzére, ahol a férgük nem pusztul el, és a tüzük nem alszik ki. Mindenkit tűzzel sóznak majd meg, és minden áldozatot sóval hintenek majd meg. A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg? Legyen bennetek só, és éljetek békében egymással!” Innét útra kelve Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét tömeg vette körül, ő pedig szokása szerint tanította őket.

Jn 1,18-28 (Evangélium)

Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya ölén van, ő nyilatkoztatta ki.
János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék: „Te ki vagy?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Krisztus.” Ezért megkérdezték tőle: „Mi vagy akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” - felelte. „A próféta vagy-e?” - Erre is nemmel válaszolt. Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek pedig a farizeusok közül voltak, és tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, és előttem lett, akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

Krisztus 70 tanítványának szinaxisa

A Szent Lukács által írt evangélium 10. fejezetének elején szerepel a 70 tanítvány kiválasztásának és szétküldésének a története. A párosával elküldött tanítványok állhatatosan hirdették az evangéliumot, sokan közülük vértanúk lettek. Többnyire az újszövetségi Szentírás leveleiből ismerjük a nevüket. A vecsernyei sztihirákban és a reggeli zsolozsma kánonjában név szerint is szerepelnek, de aztán külön is megemlékezik róluk az egyház.

Szent Teoktiszt szentéletű atya

A szicíliai Kukúmában (a mai Sciacca mellett) a Szent Miklós monostor elöljárója volt. Valószínűleg a VIII. században élt, de nem lehet egészen biztosan megállapítani. Az életével kapcsolatos többi esemény ismeretlen.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!