2. hang

Róm 11,13-24 (Apostol)

Atyámfiai! Nektek, pogányoknak azonban azt mondom: Amennyiben én a pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, hátha versengésre serkenthetem véreimet és üdvözítek közülük egyeseket. Mert ha elvettetésük a világ megengesztelése, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok. Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Mondhatnád ugyan: »Letörték az ágakat, hogy engem beojtsanak.« Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj. Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni.
Lásd tehát Isten jóvoltát és szigorúságát. Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban, - máskülönben téged is le fognak metszeni. De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beojtják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beojtsa őket. Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják ojtani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?

Mt 11,27-30 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, és akik terhet hordoztok, és én megnyugvást adok nektek! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Szent Mánuel és vértanútársai

Szent Mánuel, Szábel és Izmael mindhárman édestestvérek, voltak, Perzsiában születtek. Atyjuk pogány, anyjuk keresztény volt, és kezdettől fogva a keresztény hitben nevelte őket. Amikor elérték az érett kort, mindnyájukat besorozták a hadseregbe. Bár külsőleg a perzsa király katonai voltak, bennsőleg a mennyei Királynak szolgáltak jótetteikkel. Egy alkalommal királyuk a hitehagyott Julián császárhoz küldte őket követségbe, hogy a békéről tárgyaljanak vele. Julián először tisztelettel fogadta őket, de amikor megtudta, hogy keresztények, a szokások ellenére átadta őket a hóhérnak kínzásra. Kalapáccsal ütögették, éles vasakkal szaggatták, a fához szegezték őket, végül 362-ben mindnyájukat lefejezték. Amikor a pogányok el akarták égetni testüket, egy földrengés következtében testüket elnyelte a föld, de a keresztények imádságára 2 nap múlva újra a felszínre kerültek, és illően temették el őket.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!