5. hang
Atyámfiai! Nem érvénytelenítem Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg.
Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme elé tártuk a megfeszített Jézus Krisztust? Csak azt akarom tőletek megtudni: a törvény cselekedetei alapján kaptátok-e meg a Lelket, vagy az igehirdetés hívő hallgatása által. Ennyire oktalanok vagytok? Amit a Lélekkel kezdtetek, most a testtel fejezitek be? Hiába éltetek át oly sok mindent? Akkor bizony hiába! Aki tehát a Lelket adja nektek és csodákat művel köztetek, a törvény cselekedetei, vagy az igehirdetés hívő hallgatása alapján teszi-e ezt?
Ahogyan meg van írva: »Ábrahám hitt Istennek, és Isten ezt megigazulására számította be neki«. Értsétek meg tehát, hogy akik a hitből valók, azok Ábrahám fiai.
Atyámfiai! Voltak ugyan az előbbinek is istentiszteleti törvényei és evilági szentélye. Hisz felállították a sátrat, az elsőt, amelyben lámpás, asztal és kitett kenyerek voltak; ezt nevezik szentélynek. A második kárpit mögött pedig az a sátor van, amelyet szentek szentjének neveznek, amelyben az arany tömjénező és a szövetség szekrénye volt, minden oldalán arannyal borítva, ebben pedig a mannát tartalmazó aranyveder, Áron kivirágzott vesszője, és a szövetség táblái. Fölötte a dicsőség kerubjai voltak, amelyek beárnyékozták a fedelet; minderről nem szükséges most egyenként beszélni.
Mivel pedig ezek így voltak elrendezve, az első sátorba ugyan mindig beléptek a papok, hogy elvégezzék az áldozat szolgálatát; a másodikba azonban már csak évenként egyszer, egyedül a főpap, és soha nem a vér nélkül, amelyet bemutat önmaga és a nép tévedéseiért.
Abban az időben Jézus saját hazájába ment, és tanítványai követték őt. A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és elámulva mondogatták: „Honnét vette ezt? Micsoda bölcsesség ez, mely neki adatott? És a csodák, amiket kezével végbevisz! Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne. Jézus azt mondta nekik: „A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg kézrátétellel. Csodálkozott is hitetlenségükön. Bejárta a falvakat köröskörül, és tanított. Magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével szétküldeni, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött.
Abban az időben Jézus betért egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki Jézus lábához ülve hallgatta a szavát. Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: „Uram, nem törődsz-e vele, hogy húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem!” Az Úr azonban így válaszolt neki: „Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a legjobb részt választotta, amely nem is vétetik el tőle.” Történt, hogy miközben ezeket mondta, egy asszony a tömegből felkiáltott: „Boldog a méh, amely hordozott, és az emlő, amelyet szoptál!” Ő pedig ezt mondta: „Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!”
Az Istenszülő övének elhelyezése
Az Istenszülő öltönyén kívül a keresztények az övét is őrizték, amelyet egy elbeszélés szerint Ő engedett le a levegőből Szent Tamás apostol számára. Ezt az övet a keresztények egymásnak adták át nemzedékről nemzedékre. Az övet Konstantinápoly Khalkoprateia nevű részén levő templomba helyezték el az ifjabb Teodóz császár alatt. A mai ünnepet abból az alkalomból rendelték el, hogy az öv által csoda történt. A X. században Bölcs Leó császár felesége Zoé császárnő hosszan tartó súlyos betegségbe esett. Ekkor álomban látta az Istenszülőt, amint elmondja neki, hogy az övet testére helyezve elnyeri a gyógyulást. A pátriárka kivette a tartójából az övet, ami teljesen sértetlen volt. Miután a császárnéra helyezték az Istenszülő övét, meggyógyult. Ekkor az övet ünnepélyesen új dobozba helyeztek. Románosz Agrippa görög császár leánya, amikor a georgiai királyhoz, Bagráthoz férjhez ment, magával vitte a szent öv egy részét. Az öv egy-egy darabkája ma az áthoszi Vatopedi monostorban, a Trier-i monostorban és Georgiában található.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE