3. hang

Kol 1,12-18 (Apostol)

Atyámfiai! Örömmel adjatok hálát az Atyának,
aki méltókká tett titeket arra, hogy részetek legyen a szentek sorsában a világosságban;
Ő kiragadott minket a sötétség hatalmából,
s áthelyezett szeretett Fiának az országába.
Benne van a megváltásunk,
a bűnök bocsánata.
Ő a láthatatlan Isten képmása,
minden teremtmény elsőszülöttje,
mert benne teremtetett minden az égben és a földön,
a láthatók és a láthatatlanok,
trónusok, uralmak,
fejedelemségek és hatalmasságok egyaránt.
Minden őáltala és őérette teremtetett.
Ő előbb van mindennél,
és minden őbenne áll fenn.
Ő a testnek, az egyháznak a feje;
ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül,
hogy az övé legyen az elsőség mindenben.

Gal 5,22-6,2 (Apostol)

Atyámfiai! A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás; ilyenek ellen nincsen törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és kívánságokkal együtt. Ha a Lélek által élünk, járjunk is a Lélek szerint.
Ne vágyódjunk a hiú dicsőség után, egymást ingerelve, egymásra irigykedve.
Testvérek, ha valakit valamilyen bűnben tetten is érnek, ti, akik lelkiek vagytok, az ilyet oktassátok a szelídség szellemében, de ügyelj magadra, hogy te is kísértésbe ne juss. Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.

Lk 17,12-19 (Evangélium)

Abban az időben, amikor Jézus betért az egyik faluba, szembejött vele tíz leprás férfi. Megálltak távol, és hangosan mondták: „Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!” Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, és mutassátok meg magatokat a papoknak!” Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak. Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszament, hangosan dicsőítette az Istent, és arcra borult az ő lábainál, hálát adva neki. Ez pedig szamariai volt. Erre Jézus azt mondta: „Nemde tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent, csak ez az idegen?” Aztán így szólt hozzá: „Kelj föl és menj! A hited meggyógyított téged.”

Mt 11,27-30 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, és akik terhet hordoztok, és én megnyugvást adok nektek! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Megszentelt Száva atya

Száva (Szabbász) atya 439-ben, született a kappadóciai Mutalaszka helységben. Korán megkedvelte az erényes életet. Nyolcéves korában megkezdte a szerzetesi életet. Először a szülőfaluja közelében levő kolostorban élt, ott teljes szigorúságában elsajátította a szerzetesi életet. l0 év múlva Palesztinába ment, és nagy szent Eutim mellett élte életét. Szent Eutim halála után egy kiszáradt patak mellett barlangban élt egyedül. Amikor szent életének hírére sokan jöttek hozzá, hogy útmutatásai szerint éljenek, kolostort épített számukra, amely most is az ő nevét viseli. Mivel sem templom, sem pap nem volt a kolostorban, istentiszteletekhez ritkán jutottak. Ő alázatosságból nem szenteltette magát pappá. Később mégis pap lett, innen van a „megszentelt” mellékneve. Kolostorában írta meg az istentiszteletek rendjét ma is szabályozó Utasítást, a jeruzsálemi Typikont. Közel 100 éves korában halt meg 532-ban.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!