3. hang

Zsid 7,18-25 (Apostol)

Atyámfiai! Egy korábbi törvény megszüntetése annak erőtlensége és használhatatlansága miatt történik; a törvény nem is vezetett el senkit a tökéletességre, csak bevezetése volt egy jobb reménynek, amely által Istenhez közeledünk.
S amennyiben ez nem eskü nélkül történt, - mások ugyan eskü nélkül lettek papokká, ez pedig annak esküje által, aki így szólt hozzá:
»Megesküdött az Úr és nem bánta meg:
Te pap vagy mindörökké« -,
annyiban jobb szövetségnek lett kezese Jézus.
S míg azok többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg, neki, mivel örökre megmarad, örökkévaló a papsága. Így örökre üdvözítheti is azokat, akik általa Istenhez közelednek, hisz mindenkor él, hogy értünk közbenjárjon.

Lk 21,37-22,8 (Evangélium)

Abban az időben Jézus nappal a templomban tanított, éjszakára pedig kiment, és azon a hegyen időzött, amelyet Olajfák hegyének hívnak. De már kora reggel odament hozzá az egész nép a templomba, hogy hallgassa őt. Közeledett a kovásztalan kenyér ünnepe, amelyet pászkának hívnak. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan ölhetnék meg, mert féltek a néptől. Akkor a sátán megszállta Júdást, akit iskariótinak neveznek, és aki egyike volt a tizenkettőnek. Elment, és megbeszélte a főpapokkal meg a templomőrség vezetőivel, hogyan szolgáltatja ki nekik őt. Ezek megörültek, és megállapodtak vele, hogy pénzt adnak neki. Beleegyezett, és kereste a kedvező alkalmat, hogy a nép tudta nélkül kiszolgáltassa őt nekik. Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt. Jézus pedig elküldte Pétert és Jánost: „Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti vacsorát, hogy elfogyaszthassuk!”

Szent Ménász, Hermogenész és Evgráfosz

Ezeknek a vértanúknak az ünnepe ahhoz a kultuszhoz kapcsolódik, amelyet a fővárosi hívek Szent Ménász konstantinápolyi templomában kezdetek a híres alexandriai vértanú felé tanúsítani. Egy Nagy Szent Athanáznak tulajdonított „Szenvedéstörténet” azt a látszatot keltette, hogy itt újabb szentek csoportjáról van szó. Az athéni származású, de Alexandriában híressé lett Ménász a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Egyiptomban (304−313 között) a legkülönfélébb kínzások során nyerte el a vértanúság koszorúját (Szent Ménászt már november 11-én is ünnepeltük). Vele együtt szenvedett kínhalált rokona, Evgráfosz, és kettejük tanúságtételének láttára megtért és vértanú lett Hermogenész is.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!