7. hang

Zsid 4,1-13 (Apostol)

Atyámfiai! Mivel még hátra van az Isten nyugalmába való bemenetelünk ígérete, féljünk attól, hogy közületek bárkit is későn jöttnek találjanak. Mert a jó hírt kinyilatkoztatta nekünk ugyanúgy, mint nekik; de nekik nem szolgált javukra a hallott beszéd, mert nem egyesült a hit mindazzal, amit hallottak. Mert akkor megyünk be a nyugalomba, ha hiszünk, ahogy megmondta:
»Amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«
- akkor tudniillik, amikor a világ teremtésének művei befejeződtek. Mert egy helyen így szól a hetedik napról: »És Isten nyugalomban töltötte a hetedik napot, nem alkotott«. Ugyanígy ezen a helyen: »Nem mennek be az én nyugalmamba!« Mivel tehát még hátra van, hogy egyesek bemenjenek abba, viszont azok, akiknek először hírül adták, nem mentek be a hitetlenség miatt, ismét meghatároz egy napot: »Ma« - mondja Dávid által, annyi idő után, mint fentebb mondja:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket«.
Mert ha Józsue megszerezte volna nekik a nyugalmat, sohasem beszélt volna ezután más napról. Eszerint a szombati nyugalom Isten népe számára van fenntartva. Mert aki bement az ő nyugalmába, maga is megnyugodott a tetteitől, mint Isten az övéitől.
Törekedjünk tehát bemenni abba a nyugalomba, nehogy valaki a hitetlenségnek ugyanazt a példáját kövesse. Mert Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol az értelemnek és a léleknek, az ízeknek és velőknek elágazásaihoz, s megítéli a szív gondolatait és szándékait. Semmiféle teremtmény nem láthatatlan a színe előtt, sőt, minden mezítelen és nyitott az ő szeme előtt, akinek elszámolással tartozunk.

1Kor 4,9-16a (Apostol)

Atyámfiai! Úgy vélem, hogy Isten minket apostolokat utolsóknak állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyöngék, ti pedig erősek; ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. Mindez óráig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedümk, nincs otthonunk és fáradozunk saját kezünkkel dolgozva. Ha átkoznak minket, áldást mondunk; ha üldözést szenvedünk, eltűrjük; ha gyaláznak minket, jó szóval felelünk; szinte salakja lettünk a világnak, mindennek söpredékévé mind ez ideig.
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek. Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, de atyátok nincsen sok, mert Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet.

Lk 21,12-19 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Óvakodjatok az emberektől, mert kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket! Átadnak a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek titeket. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért. Azért lesz ez, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne gondolkodjatok előre, hogyan védekezzetek! Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellentmondani vagy ellenállni. Kiszolgáltatnak titeket szülők, testvérek, rokonok és barátok, és halálra adnak egyeseket közületek. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de egy hajszál sem vész el a fejetekről. Kitartásotokkal fogjátok megőrizni lelketeket.”

Jn 1,18-28 (Evangélium)

Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya ölén van, ő nyilatkoztatta ki.
János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék: „Te ki vagy?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Krisztus.” Ezért megkérdezték tőle: „Mi vagy akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” - felelte. „A próféta vagy-e?” - Erre is nemmel válaszolt. Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek pedig a farizeusok közül voltak, és tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, és előttem lett, akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

Krisztus 70 tanítványának szinaxisa

A Szent Lukács által írt evangélium 10. fejezetének elején szerepel a 70 tanítvány kiválasztásának és szétküldésének a története. A párosával elküldött tanítványok állhatatosan hirdették az evangéliumot, sokan közülük vértanúk lettek. Többnyire az újszövetségi Szentírás leveleiből ismerjük a nevüket. A vecsernyei sztihirákban és a reggeli zsolozsma kánonjában név szerint is szerepelnek, de aztán külön is megemlékezik róluk az egyház.

Szent Teoktiszt szentéletű atya

A szicíliai Kukúmában (a mai Sciacca mellett) a Szent Miklós monostor elöljárója volt. Valószínűleg a VIII. században élt, de nem lehet egészen biztosan megállapítani. Az életével kapcsolatos többi esemény ismeretlen.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!