1. hang

Jak 2,1-13 (Apostol)

Atyámfiai! A mi dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek legyen mentes minden személyválogatástól. Mert ha belép a ti közösségetekbe egy férfi aranygyűrűvel, fényes öltözetben, és belép egy szegény is piszkos ruhában s ti arra figyeltek, aki drága ruhába van öltözve s azt mondjátok neki: »Foglalj itt helyet kényelmesen«, a szegénynek pedig azt mondjátok: »Te csak állj meg ott vagy ülj a lábam zsámolya elé«, nem ítélkeztek magatokban, s nem lettetek gonosz felfogású bírákká?
Halljátok, szeretett testvéreim! Nem a szegényeket választotta ki Isten ezen a világon, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örökösei annak országnak, melyet Isten azoknak ígért, akik őt szeretik? Ti pedig tiszteletlenséggel illettétek a szegényt. Nem a gazdagok nyomnak el titeket erőszakkal s hurcolnak titeket a törvény elé? Nem ők káromolják azt a nagy nevet, amelyről el vagytok nevezve? Ha teljesítitek a királyi törvényt az Írások szerint: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat« –, jól teszitek. De ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el, s a törvény ítél el titeket, mert megszegtétek azt. Aki ugyanis megtartja az egész törvényt, de egy ellen vét, valamennyiben vétkes lett. Hiszen aki azt mondta: »Ne paráználkodj!«, azt is mondta: »Ne ölj!« Ha tehát nem paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt. Úgy beszéljetek és úgy cselekedjetek, hogy titeket a szabadság törvénye által fognak megítélni. Mert irgalom nélkül ítélet vár arra, aki nem cselekedett irgalmasságot; az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten.

Fil 1,12-20a (Apostol)

Atyámfiai! Tudomásotokra akarom hozni, hogy jelen körülményeim inkább hasznára vannak az evangéliumnak, amennyiben az egész császári testőrségben és máshol is ismeretes lett, hogy bilincseimet Krisztusért viselem, és az Úrban való testvérek többsége bilincseimből bizalmat merítve bátrabban, félelem nélkül meri hirdetni az igét. Némelyek ugyan irigységből és versengésből, mások azonban jóakaratból hirdetik Krisztust. Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelméért vagyok itt; azok meg versengésből, nem tiszta szándékkal hirdetik Krisztust, s azt hiszik, hogy lelki kínt okoznak bilincseimben. De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék bármi módon, akár hátsó gondolattal, akár őszinte szándékkal. Én örülök neki. Sőt ezután is örülni fogok, mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik imádságotok és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. Ez az én várakozásom és reménységem, hogy semmiben sem szégyenülök meg, ellenkezőleg teljes a bizalmam,

Mk 10,24-32a (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Milyen nehéz bejutni az Isten országába azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Ezek szerfölött csodálkoztak, és egymás közt kérdezgették: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett, és folytatta: „Embernek ez lehetetlen, de az Istennek nem. Mert az Istennek minden lehetséges.” Ekkor Péter megszólalt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet, bár üldözések közepette, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők.” Úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, ők pedig álmélkodva és félelemmel követték őt.

Lk 12,8-12 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja majd az Isten angyalai előtt. Aki azonban megtagad engem az emberek előtt, azt ő is megtagadja majd az Isten angyalai előtt. Aki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot. Amikor majd a zsinagógákba vagy az elöljárók és a hatóságok elé hurcolnak titeket, ne gondolkozzatok rajta, hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek majd megtanít titeket abban az órában arra, hogy mit kell mondanotok!”

Szent Maximosz hitvalló

580-ban született, neme szülőktől, lehet, hogy rokonágban állt a császári családdal. Nagy műveltségre tett szert, s magas beosztást töltött be, de egy ponton elhagyta a politikát, s Krysopolisz monostorban lépett be. Életének delén a perzsa fenyegetés következtében föl kellett adnia a kolostori nyugalmat, s az igaz hitet védelmezve körbejárta csaknem az egész Földközi-tengert. 50 éves múlt akkor, amikor a császárok egymás után adták ki eretnek rendelkezéseiket, hogy Krisztus emberi akaratát megtagadva érhessék el a Birodalom újraegyesítését. Maximosz nyíltan szembeszállt ezekkel a rendeletekkel, még akkor is, amikor az egyház sok vezetője elfogadta azokat.
Rómába ment Theodorosz pápához, majd utódja. I. Márton pápa számára ő dolgozta ki a 649-ben megtartott lateráni zsinat aktáit, melyek alapján a nyugati püspökök hitvallást tettek arról, hogy „Jézus emberileg is akarta és végbevitte” a megváltás művét. Ezért a nyílt szembeszállásért Konstans császár elhurcolta a pápát, aki száműzetésben halt meg. Maximoszt is letartóztatta, hogy kínvallatások után a maga pártjára állíthassa. Az aggastyánt azonban sem a csábító ígéretek, sem a kínzások nem téríthették el az igaz hittől. Miután a császár tehetetlennek bizonyult, elrendelte a hitvallás eszközeinek, Maximosz jobb kezének és nyelvének levágatását, majd pedig az örökös száműzetést. Börtönben halt meg 662-ben.

Szent Neofitosz vértanú

A bithiniai Nikeában született a III. század végén. Szülei Theodorosz és Florentia voltak. Egészen fiatalon az Olümposz hegyre ment, s ott egy barlangban telepedett le, amelyből a legendák szerint elküldte az addig ott tanyázó oroszlánt. Amikor szülei meglátogatására egyszer visszament Nikeába, Diocletianus üldözése során mint keresztényt bebörtönözték, majd tűzbe vetették, s oroszlán elé dobták. Miután pedig ezektől sértetlen maradt, karddal ölték meg.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!