3. hang

1Pét 2,21-3,9 (Apostol)

Atyámfiai! Arra vagytok hivatva, mert Krisztus is szenvedett értünk, példát hagyva nektek,hogy az ő nyomdokait kövessétek; Ő, aki bűnt nem cselekedett,s álnokságot sem találtak szájában, aki mikor szidalmazták, nem szidalmazott, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát annak, aki igazságtalanul elítélte; aki a mi bűneinket maga elviselte testében a fán, hogy a bűnöknek meghalva az igazságnak éljünk;az ő sebe által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és püspökéhez. Ugyanígy az asszonyok is legyenek engedelmesek férjüknek, hogy ha egyesek nem hisznek is az igének, az asszonyok magaviselete beszéd nélkül is megnyerje őket, mikor látják istenfélő, tiszta életeteket. Ne a külső hajdísz vagy arany viselése vagy fényes ruha legyen az ékességük, hanem ami a szívben rejtett, múlhatatlan ékszer: a szerény és nyugodt természet. Ez értékes az Isten szemében. Így ékesítették fel magukat ugyanis egykor a szent és Istenben bízó asszonyok is, engedelmeskedve saját férjüknek. Mint ahogy Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezve őt, akinek ti leányai vagytok, ha jót tesztek és semmi viszontagságtól nem féltek.De ti is, férfiak, legyetek megértőek a ti asszonyaitokkal, becsüljétek meg őket, mint a gyengébb asszonyi nemet és mint társörököseiteket a kegyelemből való életben, hogy imádságotoknak ne legyen akadálya.Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, szeressétek a testvériséget, legyetek irgalmasok, szerények, alázatosak. Ne viszonozzátok a rosszat rosszal, sem a szidalmat szidalommal, inkább mondjatok áldást; hisz arra vagytok hivatva, hogy áldás legyen az örökrészetek.

1Kor 12,27-13,8a (Apostol)

Atyámfiai! Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként tagjai.
Némelyeket Isten az egyházban először apostolokká tett, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká, azután némelyeknek csodatevő erőt adott, továbbá a gyógyítás, segélynyújtás, kormányzás és a nyelveken való beszéd adományát. Vajon mindnyájan apostolok? Vajon mindnyájan próféták? Vajon mindnyájan tanítók? Vajon mindnyájan csodatevők? Vajon mindnyájuknak megvan a gyógyítás adománya? Vajon mindnyájan beszélnek nyelveken? Vajon mindnyájan értelmeznek? Törekedjetek azonban a nagyobb adományokra. Én pedig egy mindennél kiválóbb utat mutatok nektek.
Szóljak bár az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretetem nincsen, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem, és ismerjem az összes titkokat és minden tudományt, és legyen bár oly teljes hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretetem nincsen, semmi sem vagyok.
És osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedhessem: ha szeretetem nincsen, semmit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol a rosszra, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal; mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.

Mk 12,13-17 (Evangélium)

Abban az időben a farizeusok és a Heródes-pártiak közül odaküldtek Jézushoz néhány embert, hogy a szavaiba belekössenek. Ezek odamentek hozzá, és azt mondták neki: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, nem tartasz senkitől, és nem vagy személyválogató, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?” De ő tisztában volt képmutatásukkal, és így szólt: „Miért kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!” Azok hoztak egyet, ő pedig megkérdezte tőlük: „Kinek a képe ez, és kinek a felirata?” Ők erre azt felelték: „A császáré.” Jézus folytatta: „Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!” Azok igen elcsodálkoztak rajta.

Mt 10,1.5-8 (Evangélium)

Abban az időben Jézus magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden gyengeséget. Őket küldte Jézus, megparancsolva nekik: „Pogányokhoz vivő útra ne térjetek, és szamaritánusok városába ne lépjetek be! Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek, és hirdessétek: »Közel van a mennyek országa!« Gyógyítsatok betegeket, tisztítsatok meg leprásokat, támasszatok fel halottakat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!”

Szent Kürosz és János ingyenes orvos vértanúk

Szent Kürosz Alexandriában élt és ott gyógyította a rászorulókat. Felismerte, hogy az embereket főleg az elkövetett bűneik miatti bűntudat teszi beteggé, s ezért az imádságot és a bűnbánatot tartotta a legjobb gyógymódnak. A keresztényüldözés idején Arábiába menekült, ahol egy kolostorban szerzetes lett.
Szent János a mezopotámiai Edesszából származott. Jeruzsálembe látogatva meghallotta Szent Kürosz hírét, s felkereste őt a kolostorban, majd maga is odaköltözött. Itt hallották meg, hogy Kanope egyiptomi városkában bebörtönöztek egy keresztény asszonyt (Athanázia) és három leányát (Teodotát, Teoktisztát és Eudoxiát). Azonnal odautaztak, hogy lélekben bátorítsák a Maximinus Daia császár által üldözött keresztényeket. A két ingyenes orvos hatására az asszony és leányai állhatatosak maradtak a hitben, és elnyerték a vértanúság koszorúját. Ekkor Küroszt és Jánost vetették börtönbe. Hosszas kínzások után 311-ben vagy 312-ben lefejezték őket. Számos csodát tettek; Alexandriai Szt. Cirill pátriárka ereklyéiket a Menouthisban (2 mérföldre Kanopétól) emelt templomban helyezte el, ahol később megannyi csodás gyógyulást nyertek el a sírjukhoz zarándokló keresztények. Liturgikus imádságokban is szerepel a nevük, főként a Szent Kenet szentségének kiszolgáltatásakor.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!