3. hang
Atyámfiai! Ne lepődjetek meg azokon az égő szorongatásokon, amelyek megpróbáltatásul értek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy amikor dicsősége kinyilvánul, vigadozva örvendezzetek. Ha szidalmaznak titeket Krisztus nevéért, boldogok lesztek, mert az Isten tisztelete, dicsősége és ereje és az ő Lelke nyugszik rajtatok. Közületek senkit se érjen azért szenvedés, mert gyilkos, vagy tolvaj, vagy átkozódó, vagy a máséra áhítozik. Ha pedig mint keresztény szenved, ne szégyellje, hanem dicsőítse Istent ebben a névben.
Itt az ideje ugyanis, hogy megkezdődjék az ítélet Isten házán. Ha pedig rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknak, akik nem hisznek Isten evangéliumának?
»Ha az igaz is alig üdvözül,
hová lesz az istentelen és a bűnös?«
Ezért azok is, akik az Isten akarata szerint szenvednek, ajánlják lelküket a hűséges teremtőnek jótetteik által.
A presbitereket, akik köztetek vannak, kérem mint elöljárótársuk és Krisztus szenvedésének tanúja és az ő dicsőségének is részese, amely a jövőben ki fog nyilvánulni: legeltessétek Isten nyáját, amelyet rátok bíztak. Viseljétek gondját, ne kényszerűségből, hanem szabad akaratból Isten szerint; ne rút nyerészkedésből, hanem buzgóságból; nem uralkodva a választottak fölött, hanem szívből, mint a nyájnak példaképei. S ha majd megjelenik a pásztorok Fejedelme, elnyeritek a dicsőség hervadhatlan koronáját.
Hasonlóképpen ti ifjak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek. És mindnyájan tanúsítsatok egymás iránt alázatosságot, mert
Isten a kevélyeknek ellenáll,
az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.
Atyámfiai! Krisztus mint a jövendő javak főpapja jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem ebből a világból való sátron át, nem is bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerezett. Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamva a tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki a Szentlélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a halott tettektől, és az élő Istennek szolgáljunk!
Így szólt az Úr: „Óvakodjatok az írástudóktól! Szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Szívesen elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek és árvák házát, közben színleg nagyokat imádkoznak. Annál szigorúbb ítélet vár rájuk.” Ezután Jézus leült szemben a persellyel, és figyelte, hogyan dob a nép pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De aztán jött egy szegény özvegy, és csak két fillért dobott be, ami egy krajcár. Erre odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet tett be mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők mindnyájan a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, ami csak szegénységéből telt, egész megélhetését.”
Abban az időben volt Jeruzsálemben egy ember, akinek Simeon volt a neve. Ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. Ekkor a Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, ő is karjába vette, és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: „Most bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.” József és anyja csodálkoztak azon, amit róla mondott. Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak bukására és feltámadására lesz Izraelben. Jel lesz, amelynek ellene mondanak - és a te lelkedet tőr járja át -, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív titkos gondolatai.” Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Igen előrehaladott korú volt, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után. Ez a mintegy nyolcvannégy esztendős özvegyasszony nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált éjjel-nappal. Abban az órában ő is odajött, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, aki megváltást várt Jeruzsálemben.
Simeon és Anna próféta
Amikor a gyermek Jézust születése után a 40. napon szülei elvitték Jeruzsálembe, ott egy Simeon nevű aggastyán fogadta. Hegeszipposz szerint írástudó volt, aki különösnek találta Izaiás 7,14 jövendölését egy szűz foganásáról. Ezért háromszor is megpróbálta az ott olvasható görög „parthenosz” (= szűz) szót a héber „alma’” értelmében menyecskére, fiatal nőre átjavítani, de minden alkalommal az eredeti „szűz” kifejezés maradt a lapon. Istenhez fordult ezért, s ekkor kapott jelzést a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, míg meg nem látja az Üdvözítőt, s így szemeivel láthatja az izaiási jövendölés megvalósulását.
A Lélektől indíttatva épp akkor ment föl a templomba, amikor a kisdedet is bemutatásra vitték. Ekkor karjaiba vette a Gyermeket, s elimádkozta a Szent Lukács evangéliumában is szereplő énekét: „Most bocsásd el, Uram, szolgádat...” (Lk 2,29-32). Miután a Szűzanya csodálkozott szavain, Simeon így szólt hozzá: „Íme ez sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben: jel, amelynek ellene mondanak - a te lelkedet is tőr járja át, - hogy sokaknak kiderüljenek a titkos gondolatai.” (Lk 2,34-35). Nemsokára meghalt. „Kezeire emeli Simeon az isteni kézzel mindeneket kormányzó Királyt, az áldozati Bárányt.”- énekeljük az előéneket.
Anna prófétaasszony pedig Fánuel leánya volt, s éjjel-nappal böjtölés és imádság közepette szolgált a templomban, szintén jelen volt ekkor, és hálát adott az Úrnak, hogy láthatta az Üdvözítőt. El is kezdte hirdetni eljövetelét mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE