7. hang

1Kor 1,10-17 (Apostol)

Atyámfiai! Kérlek titeket, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan ugyanazt mondjátok, és ne legyen köztetek pártoskodás, hanem legyetek tökéletesen egyek ugyanabban a lelkületben és ugyanabban a felfogásban. Azt a hírt kaptam ugyanis felőletek, testvéreim, Kloé házanépétől, hogy viszálykodások vannak köztetek. Arról beszélek, hogy közületek ki-ki azt mondja: »Én Pálé vagyok«, »Én Apollóé«, »Én Kéfásé«, »Én pedig Krisztusé«.
Talán részekre oszlott Krisztus? Vajon Pált feszítették meg értetek, vagy Pál nevében vagytok megkeresztelve? Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt, nehogy valaki azt mondhassa, hogy az én nevemben vagytok megkeresztelve. De még Sztefanász házanépét is megkereszteltem; ezenkívül nem tudom, hogy másvalakit megkereszteltem volna. Mert nem azért küldött engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, nem a szó bölcsességével, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.

Róm 8,14-21 (Apostol)

Atyámfiai! Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét csak féljetek, hanem a gyermekkéfogadás lelkét, amelyben azt kiáltjuk: »Abba, Atyánk!« Maga a Lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösök is: Isten örökösei, Krisztusnak pedig társörökösei, mert vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
Azt tartom ugyanis, hogy mindaz, amit most szenvedünk, nem mérhető össze a jövendő dicsőséggel, amely meg fog nyilvánulni rajtunk.
Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak. Hiszen a teremtett világ hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem az által, aki alávetette a reménység ajándékozásával, mert a teremtett világ is felszabadul majd a romlottság szolgaságából Isten fiai dicsőségének szabadságára.

Mt 14,14-22 (Evangélium)

Abban az időben Jézus látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és mondták: „Elhagyatott ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a népet, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így szólt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Ők azt mondták neki: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk.” Ő így szólt: „Hozzátok ide nekem azokat!” Majd megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre. Azután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta azokat. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, a maradék darabokból pedig tizenkét kosarat szedtek tele. Mintegy ötezer férfi evett, az asszonyokat és a gyerekeket nem is számítva. Ezután nyomban kényszerítette Jézus a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a tömeget.

Lk 8,16-21 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Senki, aki lámpát gyújt, nem fedi le azt edénnyel, sem ágy alá nem teszi, hanem a tartóra teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot. Mert semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, sem eltitkolva, ami ki ne tudódnék, és nyilvánosságra ne kerülne. Figyeljetek tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak még adatik; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amiről azt véli, hogy az övé.” Odajöttek anyja és testvérei, de nem juthattak hozzá a sokaság miatt. Erre akkor hírül adták neki: „Anyád és testvéreid kinn állnak, látni akarnak téged.” Ő azonban így felelt nekik: „Az az én anyám és azok a testvéreim, akik az Isten igéjét hallgatják és tettre váltják.”

Szent Evdokimosz atya

A Szent Kereszt körülhordozásának előünnepe

Eudokim Kappadókiából származott tekintélyes, istenfélő szülőktől, akiket Theophilosz bizánci császár (829-42) is ismert. Eudokim igazi keresztény, vallásos életet élt. Igyekezett Isten parancsait megtartani, az erényes életre törekedett és szerette olvasni a szent könyveket. Böjttel és imádsággal élte életét, segített a szegényeken ahol csak tudott. Fogadalmat tett arra, hogy tisztán megőrzi magát életében. Ezt annyira komolyan vette, hogy anyján kívül nem akart női személyekkel beszélgetni. A császár értékelve erényeit, a kappadókiaiak, majd az örményországi Kharszian kormányzójává tette. Itt is teljesen becsületes életet élt, titokban szolgálta az özvegyeket, árvákat és elesetteket. Szép, erényes és tiszta élet után békében hunyt el 33 éves korában. Életében és halála után ereklyéi által tett csodái bizonyították szent életét.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!