2. hang

2Kor 7,1-10a (Apostol)

Atyámfiai! Mivel tehát ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a lélek minden szennyétől, és tegyük teljessé megszentelődésünket Isten félelmében.
Fogadjatok be minket szívetekbe! Senkit sem bántottunk meg, senkit sem döntöttünk romlásba, senkit sem csaltunk meg. Nem kárhoztatásotokra mondom ezt; hiszen az előbb mondtam, hogy szívünkben vagytok, úgy, hogy együtt halunk és együtt élünk. Nagy a bizalmam bennetek, nagyon dicsekszem veletek; telve vagyok vigasztalással, felette bőséges az én örömöm minden szorongatásunk mellett.
Mert amikor Makedoniába érkeztünk, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféle szorongatást szenvedtünk: kívül harcok, belül félelem.
De Isten, aki megvigasztalja a megalázottakat, megvigasztalt minket Títusz megérkezésével; sőt nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel megvigasztalódott köztetek, mert elbeszélte nekünk vágyódásotokat, sírásotokat, buzgólkodásotokat érettem, úgyhogy még jobban megörültem.
Mert ha meg is szomorítottalak titeket levelemmel, nem bánom meg; és ha meg is bántam volna, - mivel látom, hogy az a levél, bár ideig-óráig, megszomorított titeket, - most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem azért, hogy bűnbánatra szomorodtatok meg. Mert Isten szerint szomorodtatok meg, úgy hogy semmiben se szenvedtetek kárt miattunk. Mert az Isten szerint való szomorúság állhatatos megtérést szerez az üdvösségre.

Tit 1,1-5; 2,15-3,2.12-15 (Apostol)

Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse, az örök élet reményében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, s aki a meghatározott időben ki is nyilvánította szavát az igehirdetés által, amelyet Üdvözítő Istenünk rendelete rám bízott: Títusznak, a közös hit révén szeretett fiának. - Kegyelem és békesség az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől.
Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy ami hátramaradt, elintézd, s városról városra presbitereket rendelj, amint meghagytam neked.
Ezt mondd, erre buzdíts s így figyelmeztess teljes határozottsággal. Senki meg ne vessen téged!
Figyelmeztesd őket, hogy a fejedelmeknek s a hatóságoknak vessék alá magukat, hogy engedelmeskedjenek, legyenek minden jótettre készek, senkit se szidalmazzanak, ne veszekedjenek. Legyenek szerények, tanúsítsanak minden ember iránt mindig szelídséget.
Mihelyt hozzád küldöm Artemászt vagy Tichikuszt, siess, gyere hozzám Nikopoliszba. Úgy határoztam ugyanis, hogy ott töltöm a telet. A törvénytanító Zénászt, valamint Apollót gondosan ellátva küldd tovább, hogy ne legyen hiányuk semmiben. De a mieink is tanulják meg, hogy jótettekkel járjanak elől, ahol szükséges, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
Köszöntenek a velem levők mindnyájan. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben.
Isten kegyelme legyen mindnyájatokkal! Amen.

Mk 1,29-35 (Evangélium)

Abban az időben Jézus Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házába ment. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Nyomban szóltak neki róla. Odament hozzá, és kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik. Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város az ajtónál gyülekezett. Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy ő a Krisztus. Hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott.

Mt 5,14-19 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van! Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat! Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Mert bizony, mondom nektek, amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában. Aki pedig megtartja és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.”

Szent Bertalan apostol ereklyéinek átvitele

A szent apostolról június 11-én emlékeztünk meg. A mai napon arra emlékezünk, hogy szent ereklyéit a VI. században. Anasztaziopoliszból a Lipari szigetekre vitték át.

Szent Titusz apostol

Az apostol Kréta szigetén született előkelő pogány családból. Fiatal korában filozófiát tanult, de megtartóztatta magát a pogány, szenvedélyekkel teli élettől, és Ignác tanúsága szerint megőrizte szüzességét A hagyomány szerint, amikor Krétára eljutott Jézus híre, ő odautazott, hallgatta az Úr tanítását és jelen volt a keresztre feszítésnél. A keresztséget Szent Pál hatására vette föl. Az apostolnak annyira megtetszett, hogy elvitte magával az apostoli zsinatra. Utána Szent Pál a korintusi hívekhez küldte, ahol neki sikerült békét teremteni a hívek körében. Hogy meddig maradt az apostol útitársa, nem tudjuk. Akkor kerül ismét elő személye, amikor szent Pál Kréta szigetére vitte, és együtt fáradozott vele a szigetlakok megtérítésén. A további munkát Tituszra hagyta, hogy járja be az országot és szenteljen ott püspököket; később Szent Pál levelet írt hozzá és magához hívta. Titusz teljesítette kérését és egy ideig vele maradt. Később visszament Kréta szigetére, és a szomszédos szigeteken is hirdette az evangéliumot. Ahol csak megjelent, nagy hatással működött. Életmódjában mindenben követte szent Pál példáját. Pál testvérének, társának és segítőjének nevezte és kiemelte, hogy sohasem volt terhére a hívőknek. Titus apostol magas kort ért el. A hagyomány szerint 94 éves korában békében hunyt el 100 körül.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!