8. hang

1Kor 15,39-45 (Apostol)

Atyámfiai! Nem minden test ugyanaz a test, hanem más az embereké, és más a állatoké, más a madaraké, és más a halaké. És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké. Más a fényessége a napnak, más a fényessége a holdnak, és más a fényessége a csillagoknak; egyik csillag is különbözik fényességben a másik csillagtól. Így van a halottak feltámadása is: romlandóságban vetik el, romolhatatlanságban támad fel; alávalóságban vetik el, dicsőségben támad fel; gyöngeségben vetik el, erőben támad fel; érzéki testet vetnek el, lelki test támad fel.
Ha van érzéki test, van lelki test is. Így mondja az Írás is: »Az első ember, Ádám, élő lénnyé lett«, az utolsó Ádám éltető lélekké.

Lk 4,31-36 (Evangélium)

Abban az időben Jézus lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton tanított. Tanításán ámulatba estek, mert beszédének hatalma volt. Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan ördögi szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott: „Hagyj békét! Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? A vesztünkre jöttél-e? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus azonban ráparancsolt: „Elhallgass, és menj ki belőle!” Erre az ördög középre dobta őt, kiment belőle, és semmit sem ártott neki. Mindenkit félelem töltött el, és egymás közt azt kérdezgették: „Miféle beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?”

Szentéletű Pelágia

Pelágia a nagy Antiochia városából származott. Színházi táncosnő volt és a parázna nők életét élte. Ritka szép arca és díszes ruházata miatt a városban Margeritának, drágakőnek nevezték. Egy alkalommal Szent Nonnusz edesszai püspök figyelmét is megzavarta a nő szépsége, amikor processzióban a szinódusra ment. Majd összeszedte magát, és azt mondta: „Ha egy nő ennyire kicsinosítja magát, hogy tetsszen a halandó embereknek, mennyire fel kell díszítenünk a lelkünket, mely az örök Istenhez tér!”. Az asszony alkalmanként meghallgatva a püspök tanítását, megragadta a kegyelem, bűnbánatot tartott eddigi bűnei miatt, aztán megkeresztelkedett. Vagyonát szétosztotta a város szegényei között. Drága öltözeteit vezeklő ruhára cserélte és Jeruzsálembe ment az Olajfák hegyére. Itt teljes elzártságban vezeklő életet kezdett élni férfi néven. Megtisztulva bűneitől 457 körül halt meg. Temetésére sokan jöttek össze, és öltöztetésénél derült ki, hogy egy nő volt a vezeklő. Jeruzsálemben temették el az Olajfák hegyén.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!