2. hang

Fil 2,16b-23 (Apostol)

Atyámfiai! Nem futottam hiába, és nem fáradtam eredménytelenül. Sőt, ha a hitetek áldozatán és szolgálatán felül még véremet is kiontják italáldozatul, örülök és együtt örvendezek mindnyájatokkal. Hasonlóképp ti is örüljetek és velem együtt örvendezzetek.
Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan hozzátok küldhetem, hogy én is megnyugodjam, ha értesülök dolgaitokról. Senkim sincs ugyanis, aki lélekben annyira hozzám hasonló volna és olyan őszintén szívén viselné ügyeteket. Hiszen mindenki a maga dolgával és nem Jézus Krisztuséval törődik. Megbízhatóságát ismeritek, hiszen mint a gyermek az apjának, úgy szolgált velem az evangéliumért. Remélem tehát, hogy elküldhetem őt, mihelyt látom, miként fordulnak dolgaim.

Kol 4,5-11.14-18 (Apostol)

Atyámfiai! Bölcsen viselkedjetek a kívülállók felé, használjátok fel a kedvező alkalmat. Jól értékesítsétek az időt. Beszédetek legyen mindig kedves, sóval ízesített, hogy tudjátok, miképpen kell kinek-kinek megfelelnetek.
Sorsomról mindent elmond nektek Tichikusz, a szeretett testvér, a hűséges szolga és szolgatársam az Úrban. Éppen azért küldtem őt hozzátok, hogy megismerjétek helyzetünket, és megvigasztalja szíveteket. Vele megy Onezimusz, a kedves és hű testvér is, aki közületek való. Mindenről értesítenek majd titeket, ami itt történik.
Köszönt titeket Arisztarchusz fogolytársam, és Márk, Barnabás unokaöccse, akiről utasításokat kaptatok - ha hozzátok megy, fogadjátok be -, valamint Jézus is, akit Jusztusznak hívnak. A zsidók közül csak ők munkatársaim az Isten országának hirdetésében; ők vigasztalásomra is voltak.
Köszönt titeket Lukács, a szeretett orvos, és Démász. Köszöntsétek a Laodíceában levő testvéreket, Nimfát és a közösséget, mely a házában van. Ha ezt a levelet nálatok már felolvasták, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceaiak egyházában is felolvassák, viszont a laodiceaiakét ti olvassátok el. Mondjátok meg Archippusznak: »Légy rajta, hogy teljesítsd a szolgálatot, melyet kaptál az Úrban.«
A köszöntést magam, Pál, saját kezemmel írom. Emlékezzetek meg bilincseimről. Kegyelem veletek.

Lk 6,37-45 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Ne ítélkezzetek, és akkor nem ítéltettek el! Ne ítéljetek el senkit, és akkor titeket sem ítélnek el! Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni! Adjatok, és adatik nektek: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel fognak majd adni az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd viszont nektek.” Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon vak vezethet-e világtalant? Nem esnek-e mindketten gödörbe? Nem múlja felül a tanítvány mesterét: akkor felkészült minden ember, amikor olyan lesz, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan mondhatod testvérednek: »Testvér, engedd, hogy kivegyem a szálkát a szemedből!« - holott a te szemedben nem látod a gerendát? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor tisztán fogsz látni, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből. Mert nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, sem rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem. Hiszen minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz pedig szívének rossz kincséből rosszat hoz elő; hisz a száj a szív bőségéből beszél.”

Lk 10,16-21 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égből. Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Szent Lukács evangélista

Lukács apostol a szíriai Antiochiában született. Szülei nem voltak zsidók. Fiatal korában a tanulmányoknak szentelte magát. Több nyelven beszélt, Szent Pál apostol kedves orvosnak nevezi. (Kol. 4,14.) Van olyan hagyomány, hogy személyesen hallotta a tanító Jézust. Valószínűbb, hogy később csatlakozott a keresztények közösségéhez, akkor, amikor István szenvedése után ciprusi és cirenei férfiak érkeztek Antióchiába, akik a görögöknek kezdtek beszélni Jézus Krisztus evangéliumáról. Szent Pál útitársa volt hosszabb ideig. Akkor is vele volt, amikor Pált fogolyként Rómába vitték. Szent Pál halála után a hagyomány szerint Achájában működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Nevéhez fűződik egy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyvének megírása.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!