7. hang

Róm 1,7b-12 (Apostol)

Atyámfiai! Kegyelem és békesség nektek Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Először is hálát adok Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy az egész világon magasztalják a ti hiteteket. Mert tanúm az Isten, akinek szolgálok lelkemmel Fiának evangéliumában, hogy hogyan emlékezem meg rólatok szüntelenül, s mindenkor könyörgök imádságaimban azért, hogy végre valahára sikerüljön Isten akaratából valahogyan eljutnom hozzátok. Hiszen vágyódom utána, hogy lássalak titeket, és juttassak nektek némi lelki kegyelmet a ti megerősítésetekre. Hogy közöttetek tartózkodva, közösen megvigasztalódjunk egymás hite, a tiétek és az enyém által.

Mt 5,42-48 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg! Hallottátok a parancsot: »Szeresd felebarátodat«, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket; áldjátok azokat, akik átkoznak titeket; tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, és imádkozzatok rágalmazóitokért és üldözőitekért. Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját gonoszokra is, jókra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi a jutalmatok? Nem így tesznek-e a vámosok is? És ha csak barátaitokat köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem így tesznek-e a pogányok is? Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!”

Szent Lukilliánosz és vértanútársai

Lukillián először pogány pap volt Nikomédia közelében. Már ősz hajú idős ember volt, amikor megismerte a keresztény vallást. Egész szívével és lelkével ragaszkodott Krisztushoz. Megkeresztelkedése után félelem nélkül hirdette őt a pogányok között, és sokat megnyert közülük a keresztény hitnek. A zsidók feljelentésére elfogták és a parancsnok utasítására megverték, állcsontját eltörték, fejjel lefelé lógatták és börtönbe vetették. A börtönben talált 4 keresztény gyermeket: Klaudius, Hypát, Pál és Dénes vértanúkat, akik szintén elhagyták a pogányságot és Krisztus hitének bátor hirdetői voltak. Buzgó imádságban, Istentől beszélgetve töltötték mindnyájan az időt és készek voltak a vértanúi halálra. Isten a kínzások között mindegyikőjüket sértetlenül őrizte meg. Végül mindnyájukat Bizáncba vitték, ahol Lukilliánt keresztre feszítették, a 4 ifjút pedig karddal fejezték le Aurélián császár (270-75) uralkodása alatt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!