3. hang
Atyámfiai! Amint egy testben sok testrészünk van, s nem ugyanaz a rendeltetése minden testrésznek, ugyanúgy sokan vagyunk egy test Krisztusban; egyenként pedig egymásnak tagjai.
Örüljetek az örvendezőkkel, és sírjatok a sírókkal. Ugyanazzal az érzéssel legyetek egymás iránt: nem nagyravágyók, hanem együttérzők az alacsonyrendűekkel; ne legyetek bölcsek a magatok szemében.
Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. A jóra törekedjetek nemcsak Isten, hanem minden ember előtt is. Amennyiben rajtatok áll, lehetőség szerint éljetek békében minden emberrel. Ne tegyetek a magatok ügyében igazságot, kedveseim, hanem adjatok helyet az isteni haragnak, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én majd megfizetek« - mondja az Úr. Hanem ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Mert ha ezt teszed, eleven parazsat gyűjtesz a fejére. Ne hagyd, hogy a rossz legyőzzön téged, te győzd le a rosszat jóval.
Atyámfiai! A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás; ilyenek ellen nincsen törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és kívánságokkal együtt. Ha a Lélek által élünk, járjunk is a Lélek szerint.
Ne vágyódjunk a hiú dicsőség után, egymást ingerelve, egymásra irigykedve.
Testvérek, ha valakit valamilyen bűnben tetten is érnek, ti, akik lelkiek vagytok, az ilyet oktassátok a szelídség szellemében, de ügyelj magadra, hogy te is kísértésbe ne juss. Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Abban az időben Jézus betért a zsidók zsinagógájába, és íme, ott volt egy béna kezű ember. Hogy vádaskodjanak ellene, megkérdezték: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” Így felelt: „Ha valakinek közületek csak egy juha van, és az szombaton gödörbe esik, vajon nem ragadja-e meg, és nem húzza-e ki? Mennyivel többet ér az ember, mint a juh! Szabad tehát szombaton jót tenni.” Ezzel az emberhez fordult: „Nyújtsd ki a kezed!” Kinyújtotta, és az éppen olyan egészséges lett, mint a másik.
Szent Dávid atya
Dávid atya Szaloniki városában született. Fiatal korában felébredt benne a vágy, hogy szerzetesi életet éljen. A várostól távol, egy mandulafa alatt épített magának egy kis hajlékot, és abban élt 70 esztendőn át. Vigasztalta és tanította azokat, akik felkeresték. Értelme mindig a magasságokban járt. Isten ezért a csodatevés ajándékával tüntette ki. Állandóan böjtben és imádságban élt, türelmesen viselte el az időjárás viszontagságait. Hosszú és szent élet után 540 körül békében hunyt el.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE