5. hang

1Kor 7,12b-24 (Apostol)

Atyámfiai! Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van, és ez kész vele lakni, ne bocsássa el; és ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és ez kész vele lakni, ne hagyja el férjét. Mert a hitetlen férj meg van szentelve felesége által, és a hitetlen asszony meg van szentelve férje által. Különben fiaitok tisztátalanok volnának, pedig szentek. Ha azonban a hitetlen fél elválik, hadd váljék el. Mert nincs szolgaságra kötelezve a fivér vagy a nővér ilyen esetben, hanem békességre hívott minket Isten. Mert honnan tudod, te asszony, hogy férjedet megmentheted? Vagy honnan tudod, te férfi, hogy feleségedet megmentheted?
Egyébként éljen ki-ki úgy, ahogy az Úr megadta neki, amint az Isten meghívta. Ezt tanítom minden egyházban. Mint körülmetélt kapta valaki a meghívást? Ne tüntesse el körülmetéltségét! Körülmetéletlenül kapta valaki a meghívást? Ne metéltesse magát körül! A körülmetéltség semmi, és a körülmetéletlenség is semmi, egyedül csak Isten parancsainak megtartása fontos. Mindenki maradjon meg ugyanabban a hivatásban, amelyben meghívást kapott. Mint rabszolga kaptad a meghívást? Ne törődj vele; és ha szabaddá is válhatnál, inkább ezt használd fel. Mert aki mint rabszolga kapott hivatást az Úrban, az Úr szabadosa; hasonlóképpen, aki mint szabad ember kapott hivtást, Krisztus rabszolgája. Nagy volt a ti vételáratok! Ne legyetek emberek szolgái! Mindenki maradjon meg abban a hivatásban Isten előtt, amelyben meghívást kapott.

Mt 14,35-15,11 (Evangélium)

Abban az időben Genezáret vidékének lakói felismerték Jézust, és az egész környéken hírét vitték. Odahordták hát mind a betegeket, és arra kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak érintette, meggyógyult. Ekkor írástudók és farizeusok keresték fel Jézust Jeruzsálemből, és megkérdezték: „Miért vetik el tanítványaid az ősök hagyományát? Hiszen nem mossák meg a kezüket, amikor kenyeret esznek.” Így felelt nekik: „Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért? Azt parancsolta az Isten: »Tiszteld apádat és anyádat!«, és: »Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon!« Ti viszont ezt tanítjátok: »Aki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy áldozati ajándék az, amivel tartozom neked, annak már nem kell tisztelnie apját vagy anyját.« Ezzel hagyományotok kedvéért kijátszottátok az Isten parancsát. Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás: »Ez a nép szájával közelít hozzám, ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem, de hiába tisztelnek, ha tanításuk csak emberi parancs.«” Akkor odahívta magához a tömeget, és így szólt hozzájuk: „Halljátok, és értsétek meg! Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az teszi tisztátalanná az embert.”

Szent Proklosz és Hilár atyák

Mindkét szent vértanú Kalipta város környékéről származott, ami Ankyra közelében van. Először Prokioszt fogták el és Traján császár elé vitték. A császár nem talált benne hibát azért átadta Makszim helytartónak. A helytartó kínzások után arra ítélte, hogy feszítsék fára és nyilazzák agyon. Amikor vitték a kivégzésre, találkoztak egy Vidor nevű fiatalemberrel, aki Proklosznak unokaöccse volt. Elfogták és a börtönbe zárták. Prokioszt pedig elvitték a kivégzés helyére, fára feszítették és nyilakkal átlőtték testét. Minden nyíl után Istenhez fohászkodott. Lehajtva fejét, július 12-én halt meg.

Vidor vértanút a kihallgatása és bátor hitvallása után kínok alá vetették, három nappal Proklosz halála után július 15-én lefejezték. A keresztények mindkettőjük testét tisztelettel temették el, 106-ban.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!