3. hang

2Kor 11,5-21a (Apostol)

Atyámfiai! Azt hiszem, semmivel sem tettem kevesebbet a fő-fő apostoloknál; mert ha járatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben, hiszen azt minden tekintetben mindenki előtt megmutattam nektek.
Vagy talán bűnt követtem el azzal, hogy önmagamat megaláztam, hogy titeket fölmagasztaljalak, mivel Isten evangéliumát ingyen hirdettem nektek? Más egyházakat fosztottam ki, támogatást fogadtam el tőlük, hogy titeket szolgálhassalak. Amikor nálatok voltam és szükséget szenvedtem, senkinek sem voltam terhére, mert ami nekem hiányzott, azt pótolták a Makedóniából jött testvérek; és mindenben vigyáztam, hogy terhetekre ne legyek, és vigyázni is fogok. Krisztus bennem levő igazságára mondom, hogy ez a dicsőség nem vonható meg tőlem Akhája vidékein.
Miért? Azért, mert nem szeretlek titeket? Isten a tudója! De amit teszek, tenni is fogom, hogy elvegyem az alkalmat azoktól, akik alkalmat keresnek, hogy abban, amivel dicsekszenek, olyanoknak bizonyuljanak, mint mi. Mert az ilyenek álapostolok, álnok munkások, akik Krisztus apostolainak tettetik magukat. És ez nem csoda, hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha az ő szolgái is az igazság szolgáinak tettetik magukat. Végük cselekedeteiknek megfelelő lesz.
Újra mondom, ne tartson senki se ostobának; de ha mégis, fogadjatok el engem mint ostobát is, hadd dicsekedjem én is egy kissé. Amit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy ostobaságból, amennyiben ilyen dolgokkal dicsekszem. Minthogy sokan dicsekszenek test szerint, én is dicsekedni fogok. Hiszen ti örömest eltűritek az ostobákat, mivel bölcsek vagytok. Mert elviselitek, ha valaki titeket szolgaságra vet, ha valaki felemészt, ha valaki hatalmába kerít, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arcul ver.
Szégyenkezve mondom, mintha mi gyöngék lettünk volna ebben a tekintetben.

Tit 1,1-5; 2,15-3,2.12-15 (Apostol)

Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse, az örök élet reményében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, s aki a meghatározott időben ki is nyilvánította szavát az igehirdetés által, amelyet Üdvözítő Istenünk rendelete rám bízott: Títusznak, a közös hit révén szeretett fiának. - Kegyelem és békesség az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől.
Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy ami hátramaradt, elintézd, s városról városra presbitereket rendelj, amint meghagytam neked.
Ezt mondd, erre buzdíts s így figyelmeztess teljes határozottsággal. Senki meg ne vessen téged!
Figyelmeztesd őket, hogy a fejedelmeknek s a hatóságoknak vessék alá magukat, hogy engedelmeskedjenek, legyenek minden jótettre készek, senkit se szidalmazzanak, ne veszekedjenek. Legyenek szerények, tanúsítsanak minden ember iránt mindig szelídséget.
Mihelyt hozzád küldöm Artemászt vagy Tichikuszt, siess, gyere hozzám Nikopoliszba. Úgy határoztam ugyanis, hogy ott töltöm a telet. A törvénytanító Zénászt, valamint Apollót gondosan ellátva küldd tovább, hogy ne legyen hiányuk semmiben. De a mieink is tanulják meg, hogy jótettekkel járjanak elől, ahol szükséges, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
Köszöntenek a velem levők mindnyájan. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben.
Isten kegyelme legyen mindnyájatokkal! Amen.

Mk 4,1-9 (Evangélium)

Abban az időben Jézus tanítani kezdett a tengernél. Nagy tömeg gyűlt köré, ezért beszállt a bárkába, így ő a tavon volt, az egész tömeg pedig a tengerparton. Példabeszédekben tanította őket sok mindenre, és tanításában ezt mondta nekik: „Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, történt, hogy némely mag az útszélre hullott. Jöttek a madarak és felcsipegették. Egy másik köves talajra hullott, ahol nem volt elég földje. Gyorsan kikelt, mert nem került mélyre a földbe. Amikor azonban felkelt a nap, megperzselődött és elszáradt, mert nem volt gyökere. Ismét másik a tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották, és nem hozott termést. A többi pedig a jó földbe hullott, majd kikelve és kifejlődve termést hozott. Az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik százszorosat.” És ezt mondta nekik: „Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”

Mt 5,14-19 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van! Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat! Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Mert bizony, mondom nektek, amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában. Aki pedig megtartja és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.”

Szent Bertalan apostol ereklyéinek átvitele

A szent apostolról június 11-én emlékeztünk meg. A mai napon arra emlékezünk, hogy szent ereklyéit a VI. században. Anasztaziopoliszból a Lipari szigetekre vitték át.

Szent Titusz apostol

Az apostol Kréta szigetén született előkelő pogány családból. Fiatal korában filozófiát tanult, de megtartóztatta magát a pogány, szenvedélyekkel teli élettől, és Ignác tanúsága szerint megőrizte szüzességét A hagyomány szerint, amikor Krétára eljutott Jézus híre, ő odautazott, hallgatta az Úr tanítását és jelen volt a keresztre feszítésnél. A keresztséget Szent Pál hatására vette föl. Az apostolnak annyira megtetszett, hogy elvitte magával az apostoli zsinatra. Utána Szent Pál a korintusi hívekhez küldte, ahol neki sikerült békét teremteni a hívek körében. Hogy meddig maradt az apostol útitársa, nem tudjuk. Akkor kerül ismét elő személye, amikor szent Pál Kréta szigetére vitte, és együtt fáradozott vele a szigetlakok megtérítésén. A további munkát Tituszra hagyta, hogy járja be az országot és szenteljen ott püspököket; később Szent Pál levelet írt hozzá és magához hívta. Titusz teljesítette kérését és egy ideig vele maradt. Később visszament Kréta szigetére, és a szomszédos szigeteken is hirdette az evangéliumot. Ahol csak megjelent, nagy hatással működött. Életmódjában mindenben követte szent Pál példáját. Pál testvérének, társának és segítőjének nevezte és kiemelte, hogy sohasem volt terhére a hívőknek. Titus apostol magas kort ért el. A hagyomány szerint 94 éves korában békében hunyt el 100 körül.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!