6. hang

Ef 1,7-17 (Apostol)

Atyámfiai! Benne van számunkra a megváltás a vére által,
a bűnök bocsánata,
kegyelme gazdagságának megfelelően,
amelyet igen bőségesen juttatott nekünk
minden bölcsességgel és ismerettel.
Megismertette ugyanis velünk akaratának a titkát jóságos tetszése szerint,
amelyet elhatározott őbenne
az idők teljességének megvalósításáról:
hogy Krisztusban mint főben fogjon össze mindent,
ami az égben és ami a földön van.
Benne részesei is lettünk az örökségnek, mi, akik erre lettünk rendelve annak végzése szerint, aki mindent akaratának a határozata szerint cselekszik, hogy magasztaljuk az ő dicsőségét, mi, akik már azelőtt reméltünk Krisztusban.
Benne ti is hallottátok az igazság igéjét, és hittetek is neki, megkaptátok a megígért Szentlélek pecsétjét, aki foglaló örökségünkre, amíg az Isten teljesen meg nem váltja tulajdonát dicsőségének magasztalására.
Ezért én is, miután hallottam az Úr Jézusban való hitetekről és az összes szentek iránti szeretetetekről, nem szűnök meg hálát adni értetek, megemlékezve rólatok imádságaimban, hogy Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy őt megismerjétek.

Mk 8,1-10 (Evangélium)

Abban az időben Jézust igen nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit enniük, ezért magához szólította tanítványait. Így szólt hozzájuk: „Sajnálom a tömeget, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha étlen engedem haza őket, nem fogják végigbírni az utat, hisz többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai ezt válaszolták: „Honnan lehetne itt a pusztában annyi kenyérre szert tenni, hogy mind jóllakjanak?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők pedig azt mondták: „Hét.” Erre megparancsolta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Ki is osztották a tömegnek. Volt néhány apró haluk is. Ezeket is megáldotta, és szólt, hogy osszák ki. Ettek és jól is laktak, aztán összeszedték a maradékot: hét kosárral lett. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Ezután hazaküldte őket, maga pedig tanítványaival beszállt a bárkába, és Dalmanuta környékére ment.

Szent Nikétász nagyvértanú

Gót katona volt, aki a Duna Alföld felőli oldalán született. A IV. század során halt vértanúhalált a hitéért. Valószínűleg 330-ban égették meg a gótok a Duna partján. Holttestét Mopszvesztiába, később Velencébe szállították.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!