7. hang

Ef 3,8-21 (Apostol)

Atyámfiai! Nekem, az összes szentek között a legkisebbnek jutott osztályrészül ez a kegyelem: hirdetni a pogányoknak Krisztus felfoghatatlan gazdagságát, és felvilágosítani mindenkit, miként vált valóra a titok, amely öröktől fogva el volt rejtve a mindeneket teremtő Istenben, hogy most kinyilvánuljon Isten sokszoros bölcsessége a mennyei fejedelemségeknek és hatalmasságoknak az egyház útján. Ez volt az ő örök végzése, amelyet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban valósított meg, akiben bizalmunk van és biztonságos utunk a benne való hit által. Ezért kérlek titeket, ne csüggedjetek el az értetek viselt megpróbáltatásaim miatt. Ez dicsőségetekre szolgál.
Ez okból hajtom meg térdemet az Atya előtt, akitől minden nemzetség nevét nyerte a mennyben és a földön: Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által, hogy Krisztus a hit által a szívetekben lakjék, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, és megismerhessétek Krisztus szeretetét is, mely minden ismeretet meghalad, s beteljetek az Isten egész teljességével.
Annak pedig, aki a bennünk munkálkodó erőnél fogva mindent megtehet bőven azon túl is, mint amit mi kérünk vagy megértünk, dicsőség legyen az egyházban és Krisztus Jézusban minden nemzedéken át örökkön-örökké. Amen.

Mk 11,22-26 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Higgyetek Istenben! Bizony, mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Emelkedjél fel, és vesd magad a tengerbe!«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik; amit csak mond, az csakugyan meglesz neki. Ezért mondom nektek, mindazt, amit imádkozva kértek, higgyétek, hogy megkapjátok, és meglesz nektek. Amikor pedig felálltok imádkozni, bocsássatok meg, ha valami sérelmetek van valaki ellen, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa vétkeiteket! De ha ti nem bocsátotok meg, akkor mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.”

Szent Eusztáthiosz nagyvértanú és felesége: Theopiszta; két fiuk: Agápiosz és Theopisztosz

A hagyomány szerint Eusztáthiosz, aki Traianus császár hadvezére volt, egy vadászat közben tért meg, amikor a vele szemben megálló szarvas agancsai között keresztet látott. Családjával együtt keresztény lett, ám nemsokára mindenét elveszítette, és szégyenében Egyiptomba akart menekülni. Útközben feleségét és fiait elrabolták. Egyedül maradt, és 15 évig földművesként dolgozott, aztán a császár megkerestette, mert szüksége volt katonai tudására. Visszatért Itáliába, és csodálatos módon megtalálta feleségét és fiait is. Aztán győzelmet aratott hadvezérként, és diadalmenetben vonult Rómába, ám, amikor nem akart áldozatot bemutatni a pogány isteneknek, kiderült, hogy keresztény. Ekkor Traianus császár az egész családot egy feltüzesített ércbikába záratta. Így szenvedtek vértanúságot 112 és 118 között.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!