7. hang
Atyámfiai! Urunk, Jézus Krisztus nevében meghagyjuk nektek, testvérek, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől, aki rendetlenül él, és nem a szerint a hagyomány szerint, amelyet tőlünk kapott. Jól tudjátok, miként kell minket követni, és pedig abban, hogy nem voltunk köztetek nyughatatlanok, nem ettük ingyen senki kenyerét, hanem megdolgoztunk érte, fáradsággal, éjjel-nappal munkálkodva, hogy ne legyünk terhére egyikteknek sem. Nem mintha nem lett volna jogunk hozzá, hanem hogy magunkat követendő példakép gyanánt állítsuk elétek. Amikor ugyanis még nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék. Hallottuk azonban, hogy egyesek izgágán élnek köztetek, semmit sem dolgoznak, és hiábavalóságokkal töltik idejüket. Az ilyeneknek meghagyjuk s könyörgünk nekik az Úr Jézus Krisztus nevében, hogy csendesen munkálkodva, a saját kenyerüket egyék.
Ti pedig testvérek, ne hagyjatok fel a jócselekedetekkel. Ha valaki nem engedelmeskedik levélben megírt szavunknak, azt tartsátok számon és kerüljétek a társaságát, hadd szégyellje magát. De azért ne tekintsétek ellenségnek, hanem úgy feddjétek meg, mint testvért.
A békesség Ura adjon nektek örök békességet mindenhol. Az Úr legyen mindnyájatokkal.
Én Pál, saját kezemmel írom az üdvözlést. Minden levelemben ez az ismertető jel. Így írok.
Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal. Amen.
Abban az időben Jézushoz járult néhány farizeus, és azt mondta neki: „Menj el, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni.” Ő ezt mondta nekik: „Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök és gyógyítok ma és holnap, és harmadnap befejezem. De ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, de ti nem akartátok. Íme, elhagyatott lesz a házatok. Mondom nektek, hogy nem láttok engem, míg el nem jön az idő, amikor majd ezt mondjátok: »Áldott, aki az Úr nevében jön!«”
Csodatevő Szent Gergely főpap
Neocezárea városából származott. Szülei pogányok voltak, akiket korán elveszített. Tanulmányaiban a görög bölcseletet tanulta, amely rávezette az igazi bölcsességre, az igaz Isten ismeretére. Tanítómestere Origenész volt. Tanulmányai befejezése utána elvonult a pusztába, hogy ott a magányban teljesen az imádságnak és a Szentírás tanulmányozásának éljen. Fedim, Amazia püspöke ki akarta hívni innen, hogy pappá szentelje. Gergely méltatlannak tartva magát, elrejtőzött. Mégis megkapta a felszentelést, Neocezárea püspöke lett. A városban csak 17 fő keresztény élt, a többiek pogányok voltak. Gergely nagy buzgósággal fogott hozzá a pogányok megtérítéséhez. Tanító tevékenységét sok csodával kísérte és erősítette meg, ezért a „csodatevő” elnevezést kapta. Decius keresztényüldözése idején elrejtőzött, és ezt tanácsolta félénkebb híveinek is. Az üldözés után visszatért hozzájuk, és megújította az üldözés alatt összeomlott rendet. Késő öregségben halt meg 266-70 körül. Amikor meghalt, a városban csak 17 pogány maradt.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE