6. hang

Iz 10,12-20 (Ószövetség)

Midőn majd mindent végbevisz az Úr a Sión hegyén és Jeruzsálemben, azt mondja: „Meglátogatom a fennhéjázó elmét, Asszíria fejedelmét, és szemének magasztos dicsőségét. Azt mondotta ugyanis: Mindent saját erőm­ből viszek végbe, és bölcs értelmemmel fosztom meg a népeket határaiktól és hurcolom fogságba haderejüket. Az általuk lakott városokat bekerítem, és az egész földkerekséget madárfészekként kézbe ragadom, s elhagyott tojásokként fosztogatom. S nem akad olyan, aki elmenekülhetne előlem vagy akár csak egy szóval is szembeszállhatna velem. Vajon dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki fát vág vele? Vagy szembeszállhat-e a fűrész azzal, aki húzza? Talán bizony fölkelhet-e a vessző vagy a bot az ellen, aki azt fogja? — Nem lesz az úgy! Hanem a seregek Ura gyalázatot bocsát a te nagy tisztességedre, és dicsőségedet égő tűz fogja emészteni. Izrael Világossága majd tűzzé változik, és égő tűzlánggal szentel majd meg, amely megemészti azt, akár a füves erdőt. Azon a napon majd lángban állnak a hegyek és halmok és a dombok, és az mindent megemészt testestül-lelkestül. Aki pedig menekülni próbál, úgy jár majd, mint aki égő tűzláng elől menekülne. S akik életben maradnak, azoknak számát egy gyermek is össze tudja majd írni. Azon a napon végre Izrael maradéka és Jákob házának megmenekültjei nem arra támaszkodnak majd, aki igazságtalanul bánt velük, hanem az Úrra, Izrael Szentjére támaszkodnak majd hűségesen.

Ter 7,6-9 (Ószövetség)

Noé hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz elárasztotta a földet. Bement tehát Noé és vele fiai, felesége, s fiainak feleségei a bárkába az özönvíz elől. A tiszta és tisztátalan madarak közül, és mindenféle tiszta és tisztátalan állatból, sőt a földön csúszómászókból is kettő-kettő került föl Noéval a bárkába, egy hím és egy nőstény, ahogyan Isten megparancsolta Noénak.

Péld 9,12-18 (Ószövetség)

Fiam, ha bölcs vagy, a magad javára vagy bölcs, de ez felebarátodnak is javára válik. Ha viszont gonosz leszel, magad vallód kárát. A jól nevelt fiú bölcs lesz, az értelmetlen pedig szolgára szorul. Aki hazugságra támaszko­dik, az szelet legeltet s az ég madarait veszi űzőbe, mert elhagyta saját szőlejének útjait, és elveszítette a saját szántóföldje ösvényeit. Vizetlen pusztaságon halad át, és szomjúságra ítélt földön, kezeivel pedig terméket­lenséget szed össze. Az esztelen és arcátlan asszony szűkölködik a kenyér­ben, és szégyenkezést nem ismer. Üldögél házának kapuja előtt, nyilvánosan kiül a padra a tereken, és hívja az arra járókat és az úton lévőket: „Aki együgyű, térjen be hozzám!” Akinek kevés az esze, annak pedig ezt tanácsol­ja: „Érintsétek meg élvezettel az eldugott kenyeret és a lopott víz édességét!” Az esztelen pedig nem tudja, hogy a föld szülöttei elvesznek nála, és az alvilág mélyében találja őket. Ezért te menekülj, s ne időzz ezen a helyen. Sőt tekintetedet se szögezd rá, hogy el tudj haladni idegen víz mellett! Tartsd magadat távol az idegen folyótól, és ne is igyál másnak forrásából, hogy hosszú ideig élhess, és életed évei megsokasodjanak!

Szent Bazil hitvalló

A tegnap ünnepelt szentnek, Dekapoliszi Prokopiosznak a barátja volt, s együtt szenvedtek üldöztetést az ikonromboló Leó császár alatt. Elhagyva a világot szerzetes lett, és buzgón ellenállt az ikonrombolásnak. Ezért elnyomás és sok büntetés után börtönbe került. A zsarnok halála után kiszabadult. Sokakat vezetve az igaz hitre tért meg Istenhez VIII. század második felében.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!