3. hang

Róm 15,7-16 (Apostol)

Atyámfiai! Fogadjátok el egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket Isten dicsőségére. Azt mondom ugyanis, hogy Krisztus Jézus a zsidók szolgája lett, hogy bebizonyítsa az Isten igazmondását, megvalósítva az atyáknak tett ígéreteket; a pogányok azonban irgalmasságáért dicsőítik Istent, amint meg van írva:
»Ezért magasztallak, Uram, a pogányok között,
és zengek dalt nevednek«.
Azt mondja továbbá:
»Pogányok, örvendjetek az ő népével együtt«.
Majd pedig:
»Nemzetek, dicsérjétek mindnyájan az Urat!
Magasztalja őt minden nép!«
Izajás továbbá azt mondja:
»Jesszének sarja lesz,
aki felkel, hogy uralkodjék a népeken,
benne reménykednek a nemzetek«.
A reménység Istene töltsön el titeket a hit teljes örömével és békéjével, hogy a remény bőségben legyen bennetek a Szentlélek erejéből.
Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek, s képesek vagytok figyelmezteni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titekt bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amelyet Isten nekem adott, hogy Krisztus Jézus szolgája legyek a pogányok között, s az Isten evangéliumának szent szolgálatát végezzem, s így a pogányoknak áldozatként való bemutatása kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.

Júd 1,1-25 (Apostol)

Júdás, Jézus Krisztus szolgája és Jakab testvére, azoknak, akiket az Atya Isten szeret, és Jézus Krisztusnak megtartott és meghívott. Irgalom, béke és szeretet bőségesen adassék nektek. Szeretteim, mivel őszinte törekvésem, hogy közös üdvösségetekről írjak nektek, szükségesnek tartottam ebben az írásban kérni titeket, hogy harcoljatok a hitért, amelyet egyszer s mindenkorra átadtak a szenteknek.Mert alattomban bejöttek közénk bizonyos emberek, akik régóta ki vannak jelölve az ítéletre; istentelenek, akik a mi Istenünk kegyelmét érzékiségre fordítják, és az egyedül uralkodót, a mi Urunkat, Jézus Krisztust tagadják.Figyelmeztetni akarlak titeket, - bár mindezt jól tudjátok -, hogy az Úr, miután kiszabadította a népet Egyiptom földjéről, később azokat, akik nem hittek, elpusztította. Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja. Ugyanígy Szodoma és Gomorra is, és a szomszédos városok, amelyek paráznák voltak és más test után jártak, elszenvedték az örök tűz büntetését, és intő példaként állnak előttünk. Ezek is ugyanígy megfertőzik a testet, a felsőbbséget megvetik, a dicsőségeseket pedig káromolják. Pedig Mihály főangyal, amikor az ördöggel vitatkozott és viaskodott Mózes teste miatt, nem mert káromló ítéletet kimondani ellene, hanem azt mondta: »Parancsoljon neked az Úr!« Ezek pedig gyalázzák mindazt, amit nem értenek. Amit viszont a természet szerint, mint az oktalan állatok, tudnak, azáltal romlásba jutnak. Jaj nekik, mert Kain útján járnak, és Bálám tévedése, a nyereség után törik magukat, és mint Kóré a lázadásban, elvesznek. Szégyenfoltok ezek a lakomáikon, tartózkodás nélkül lakmároznak s önmagukat hizlalják; esőtlen felhők, amelyeket a szelek ide-oda kergetnek, őszi, terméketlen, kétszer kiveszett, gyökerestül kitépett fák, vad tengeri hullámok, amelyek saját gyalázatukat tajtékozzák ki, bolygó csillagok, amelyekre a sötétség vihara vár örökké. Ezekről jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, mikor így szólt: »Íme, jön az Úr ezernyi szentjével, minden fölött ítéletet tart, és megfenyíti az összes istentelent minden gonoszságért, amelyet gonoszul véghezvittek; és minden durva beszédért, amelyet az istentelen bűnösök Isten ellen szóltak.« Izgága elégedetlenkedők ezek, akik saját kívánságaik útján járnak; a szájuk kevélységet beszél, s haszonlesésből hízelegnek az embereknek.Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg az igékről, amelyeket előre megmondtak a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai. Megmondták nektek, hogy »az utolsó időben gúnyolódók jönnek, akik saját kívánságaik útján járnak, istentelenségben.« Ezek azok, akik elkülönülnek, érzékiek, Lélek nélkül valók. Ti ellenben, szeretteim, épüljetek rá legszentebb hitetekre, imádkozzatok a Szentlélekben, őrizzétek meg magatokat Isten szeretetében, s várjátok a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre. Ezeket ítéljétek el és fenyítsétek meg; amazokat viszont mentsétek meg, ragadjátok ki őket a tűzből. A többieken pedig könyörüljetek félelemmel. Még a bűnös által viselt ruhát is gyűlöljétek.Annak pedig, akinek van hatalma bűn nélkül megőrizni titeket, s a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor szeplőtelenül és boldog örömmel az ő dicsőségének színe elé állítani, a mi egyedül üdvözítő Istenünknek, Urunk Jézus Krisztus által, legyen dicsőség és magasztalás, uralkodás és hatalom minden idő előtt, most és mindörökkön-örökké. Amen.

Mt 12,38-45 (Evangélium)

Abban az időben néhány írástudó és farizeus jött Jézushoz, és így szólt hozzá: „Mester, jelet szeretnénk tőled látni.” Erre ezt válaszolta nekik: „A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében. A ninivei férfiak föltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők bűnbánatot tartottak Jónás igehirdetésére, és íme, nagyobb van itt Jónásnál. Dél királynője fölkel majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, és íme, nagyobb van itt Salamonnál. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre elmegy, és hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz, mint előbb volt. Így történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is.”

Jn 14,21-24 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki parancsaimat befogadja és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom neki magamat.” Azt mondta neki Júdás, nem az iskarióti: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, és nem a világnak?” Válaszul Jézus ezt mondta neki: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, és Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és szállást készítünk magunknak nála. Aki nem szeret engem, szavaimat nem tartja meg; és a tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem. Ezeket mondtam el nektek, amíg veletek voltam.”

Szent Judás apostol

Jézus rokona, Jakab testvére: így különbözteti meg a Szentírás az áruló Júdástól. Az egyházi nyelvhasználatban Júdás-Tádé elnevezés a szokásos. Mint az ifjú Jakab apostolnak, neki is Kleofás volt az atyja, Mária pedig az anyja, Ezt a Máriás szent János evangéliuma az Úr közeli rokonának nevezi, Júdást Jakab, József és Simonnal az Úr testvérének, vagyis unokatestvérének mondja. Családos ember, volt. Meghívása előtt Júdás is földműves lehetett valahol Galileában. Életéről nem sokat tudunk. A Szentlélek leszállása és az apostolok szétoszlása után a hagyomány szerint Palesztinában, Júdeában, Szíriában, Mezopotámiában, főleg Edesszában és Perzsiában hirdette az evangéliumot. Valószínűleg itt is szenvedett vértanúságot 70 körül. A Szentírásban egy levél maradt tőle ránk.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!