5. hang

Gal 4,8-21 (Apostol)

Atyámfiai! Azelőtt ugyan, nem ismerve Istent, azoknak szolgáltatok, amik természet szerint nem istenek; de most, amikor megismertétek Istent, sőt ismertek vagytok az Isten előtt, hogyan fordultok ismét az erőtlen és szegényes elemekhez, melyeknek újból szolgálni akartok? Napokat tartotok meg és hónapokat, időket és esztendőket! Féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam köztetek.
Legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti: testvérek, kérve-kérlek titeket. Semmivel sem bántottatok meg. Hiszen tudjátok, hogy a test erőtlenségében hirdettem nektek először az evangéliumot; és azt, ami kísértésetekre szolgálhatott testemben, nem vetettétek meg, sem meg nem utáltátok, hanem úgy fogadtatok engem, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
Hol van tehát a boldogságotok? Mert tanúsítom rólatok, hogy ha lehetett volna, szemeteket kivájtátok és nekem adtátok volna. Tehát ellenségetek lettem, mert igazat mondok nektek? Nem jó szándékkal buzgólkodnak körülöttetek, hanem el akarnak tőlem szakítani titeket, hogy mellettük buzgólkodjatok. Jó dolog mindenkor buzgólkodnotok a jóban, és nemcsak akkor, amikor jelen vagyok köztetek, fiacskáim, akiket fájdalommal szülök újra, míg Krisztus kialakul bennetek! Szeretnék most nálatok lenni, és más hangon beszélni, mert bizonytalan vagyok miattatok.
Mondjátok meg nekem, akik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok a törvényt?

Mk 6,45-53 (Evangélium)

Abban az időben Jézus kényszerítette a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidával szembe, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elengedte őket is, fölment a hegyre imádkozni. Közben beesteledett. A bárka a tenger közepén járt. Ő ott maradt egyedül a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel, - mert ellenszelük volt -, a negyedik éjszakai őrváltás órájában elindult feléjük a vízen járva. El akarta őket kerülni. Amikor látták, hogy a vízen jár, azt vélték, hogy kísértet, és elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták, és megrémültek. Ő azonban rögtön szólt hozzájuk: „Bátorság! Én vagyok. Ne féljetek!” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, és a szél elállt. Az ámulattól megdöbbenve csodálkoztak, mert még a kenyerek csodáját sem fogták fel, a szívük még érzéketlen volt. Átkelve a tavon Genezáret földjére érkeztek.

Szent Sándor, János és Pál főpapok

Konstantinápolyi pátriárkák voltak. Bár különböző időben éltek, mindegyikük életét az eretnekségekkel való harc jellemezte. Szent Sándor először segédpüspök volt. Részt vett az első egyetemes zsinaton Metrofán pátriárka megbízásából, aki idős kora miatt nem tudott jelen venni. Buzgón védelmezte az igaz hitet az ariánusok ellen. Metrofán halála után ő lett a konstantinápolyi pátriárka 325-40 között. Az ő imádságára büntette meg Isten a tévtanító Ariust. Tanításával és Isten kegyelméből sok pogányt térített a hitre.
Szent János pátriárkáról, a böjtölőről külön is megemlékezünk szeptember 2-án. Kappadókiából származott, a konstantinápolyi egyház papja és vezetője volt. Timóteus pátriárka halála után Anasztáz császár emelte a pátriárkai rangra 518 húsvét harmadnapján. A monofiziták ellen harcolt.
A Ciprus szigetéről származó Szent Pál 780-ban lett s főváros pátriárkája. Erényes és istenfélő ember volt, de mellette gyenge akaratú. Szomorúan látta a képrombolás tévtanításának terjedését, s vértanúk nagy számát látva kiegyezett a képrombolókkal. Szerette volna Kazár Leó képromboló császár halála után a szentképek tiszteletét helyreállítani, de nem tudta, mert a tévtanítók még nagyon erősek voltak. Látva gyengeségét, titokban elhagyta pátriárkái székét és Szent Florus kolostorába belépve szerzetessé lett. Szakított a skizmával, magányos csöndjében megbánta az ikonrombolókkal való együttműködést, és szólt az egyetemes zsinat összehívásának szükségéről. Tanácsára Szt. Tarázt választották utódjául. 804-ben halt meg.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!