7. hang

2Tessz 2,1-12 (Apostol)

Atyámfiai! Urunk, Jézus Krisztus eljövetele és a nála való összegyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek, ne tántorodjatok el egyhamar józan felfogásotoktól, és ne riasszon meg titeket sem valami lélek, sem beszéd, sem állítólag tőlünk küldött levél, mintha az Úr napja már közel volna. Semmiképp se ámítson el titeket senki, mert előbb az elpártolásnak kell eljönnie, és meg kell jelennie a bűn emberének, a kárhozat fiának, aki ellenszegül és fölé emeli magát mindannak, amit Istennek avagy isteni tiszteletre méltónak nevezünk, úgyannyira, hogy Isten templomába ül és úgy mutogatja magát, mintha Isten volna.
Nem emlékeztek rá, hogy amikor még nálatok voltam, megmondtam ezt nektek? És azt is tudjátok, mi tartóztatja most, amíg meg nem jelenik majd a maga idejében. A gonoszság titka ugyanis már munkálkodik, csakhogy azt, aki most még feltartóztatja, előbb el kell távolítani az útból.
Akkor majd megjelenik az a gonosz, akit az Úr Jézus elpusztít szájának leheletével, és megsemmisít eljövetelének fényességével. Annak az érkezését pedig - a sátán hatalmából - mindenféle hamis erőmegnyilvánulás, jel és csoda kíséri, és mindenféle csábítás a gonoszságra, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták be az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek. Ezért bocsátja rájuk Isten a megtévesztés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak, és ítélet alá essenek mindnnyian, akik nem hittek az igazságnak, hanem beleegyeztek a gonoszságba.

Lk 12,48b-59 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni. Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mi mást akarnék, mint hogy már lángra lobbanjon. Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Annyira szorongok, amíg be nem teljesedik. Talán azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást. Mert mostantól fogva, ha öten lesznek egy házban, meghasonlanak, hárman kettő ellen, és ketten három ellen. Meghasonlik az apa fiával és a fiú az apjával, az anya lányával és a lány az anyjával, az anyós menyével és a meny az anyósával.” Aztán a tömeghez is szólt: „Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: »esni fog«, és úgy is lesz. Amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: »hőség lesz«, és úgy is lesz. Képmutatók! Az ég és a föld jeleit fel tudjátok ismerni. Hát ezt az időt miért nem ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazságos? Amikor ellenfeleddel feljebbvalóhoz mész, útközben igyekezz megszabadulni tőle, nehogy a bíróhoz hurcoljon, és a bíró átadjon a foglárnak, a foglár pedig tömlöcbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan addig, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.”

Lk 12,8-12 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja majd az Isten angyalai előtt. Aki azonban megtagad engem az emberek előtt, azt ő is megtagadja majd az Isten angyalai előtt. Aki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot. Amikor majd a zsinagógákba vagy az elöljárók és a hatóságok elé hurcolnak titeket, ne gondolkozzatok rajta, hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek majd megtanít titeket abban az órában arra, hogy mit kell mondanotok!”

Szent Pál konstantinápolyi érsek

Az ariánus Konstancius császár uralkodása alatt (337-61.) az igazhitű főpapok és hívek sok méltatlanságot tűrtek el hitük miatt. Sándor konstantinápolyi pátriárkát megkérdezték az egybegyűltek halálos ágyánál, hogy kit gondol utódjának. Ő a Szalonikiből származó Pál áldozópapot vagy Makedoniosz diakónust nevezte meg. Az igazhitűek Pált választották meg és szentelték fel Konstantinápoly püspökévé. Az ariánus császár, nem lévén ekkor jelen a fővárosban, oda visszatérve nemtetszését fejezte ki emiatt. Zsinatot hívott össze ellene, majd négy alkalommal is megfosztotta főpapi székétől, és száműzetésre ítélte. Utoljára az örményországi Kukuzába száműzték. Ott úgy halt vértanúhalált, hogy az ariánusok az istentisztelet alatt omoforjával megfojtották 35-ben. Nagy Teodóz császár uralkodása alatt 38-ben az épségben maradt szent testet visszavitték Konstantinápolyba, és ott temették el.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!