4. hang
Atyámfiai! Kövessétek, mint kedvelt gyermekek, Isten példáját, s éljetek szeretetben, mint ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát adományként, jóillatú áldozatul az Istennek.
Paráznaság és semmiféle tisztátalanság, vagy kapzsiság szóba se jöjjön köztetek, mint ahogy ez a szentekhez illik, se ocsmányság, se ostoba vagy kétértelmű beszéd, ami illetlen, hanem inkább hálaadás. Mert értsétek és jegyezzétek meg magatoknak, hogy semmiféle paráznának vagy tisztátalannak, kapzsinak, azaz bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és az Isten országában.
Senki se vezessen félre benneteket üres fecsegéssel, hiszen ilyenek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. Ne legyetek tehát bűneik részesei. Mert valamikor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban.
Abban az időben Jézus egy szombaton a farizeusok egyik vezetőjének házába ment étkezni, azok pedig figyelték őt. Íme, egy vízkóros ember került elébe. Erre Jézus így szólt a törvénytudókhoz és farizeusokhoz: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” Ők azonban hallgattak. Ekkor megérintve őt meggyógyította, és elbocsátotta. Majd így szólt hozzájuk: „Ha közületek valakinek a szamara vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombatnapon is?” Erre nem tudtak mit felelni. A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert észrevette, hogyan válogatják az első helyeket. Így szólt hozzájuk: „Amikor lakodalomba hívnak, ne telepedjél le az első helyre, mert előfordulhat, hogy nálad előkelőbbet is meghívtak. Akkor odajön az, aki meghívott titeket, és azt mondja neked: »Add át a helyedet!« És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát meghívnak, menj, és telepedj le az utolsó helyre, hogy amikor odajön az, aki meghívott téged, ezt mondja neked: »Barátom, menj följebb!« Így megtiszteltetésben lesz részed a vendégsereg előtt. Mert mindaz, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.”
Thürszosz, Levkiosz, Kallinikosz vértanúk
Két vértanúcsoportot ünneplünk ezen a napon. Szent Thürszosz és társai Decius császár alatt (250 körül) szenvedtek vértanúságot Nikomédiában.
Szent Filemon, Apolló és Arriánosz vértanúk és társaik
Diocletianus keresztényüldözésének elején (még 300 előtt) Egyiptomban (Antinupoliszban) lettek vértanúk. A szinaxárionok velük kapcsolatban azt jegyezték föl, hogy Apolló a helybeli papsághoz tartozott, s mivel bálványáldozatra kényszerítették, ő lefizetett egy pogányt, hogy az mutassa be helyette a kötelező áldozatot. A pogány viszont útközben megtért és bátran vállalta a vértanúhalált. Ezt látva Apolló is megjelent Arriánosz bíró előtt, hogy vértanú legyen. A bíró pedig ekkora halálmegvető bátorság láttán maga is megtért, és őt is lefejezték. Sőt a vele egyetértő négy hivatalnokot is tengerbe vettette a császár, a legendák szerint azonban azok tetemét a delfinek kihozták a szárazföldre, és Alexandriában tették partra.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE