5. hang

1Ján 1,8-2,6 (Apostol)

Atyámfiai! Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, megcsaljuk magunkat, és nincsen bennünk igazság. Ha megvalljuk bűneinket: ő hű és igazságos, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincs bennünk.
1Fiacskáim, ezeket azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki vétkezett is, van szószólónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igaz. Ő engesztelés a mi bűneinkért, de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.
Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk parancsait. Aki azt mondja: »Ismerem őt«, de parancsait nem tartja meg, az hazug és abban nincsen igazság. Aki azonban megtartja az ő igéjét, abban Isten szeretete valóban tökéletes, és ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne lakik, annak úgy is kell élnie, mint ahogyan ő élt.

Mk 13,31-14,2 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el. Ám azt a napot vagy órát senki sem ismeri, az ég angyalai sem, sőt még a Fiú sem, csak az Atya. Vigyázzatok, virrasszatok és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő! Éppen úgy, mint az idegenbe készülő ember, aki otthagyja házát, és szolgáira bízza vezetését, mindegyiknek kijelöli a maga feladatát, a kapusnak is megparancsolja, hogy virrasszon. Legyetek tehát éberek! Nem tudjátok ugyanis, mikor jön meg a ház ura: lehet, hogy este, lehet, hogy éjfélkor vagy kakasszóra vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: legyetek éberek!” Két nappal húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe előtt a főpapok és írástudók arra törekedtek, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy aztán megöljék. Azt mondták: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!”

Szentéletű Martinianosz atya

A palesztinai Caesareából származott, s már ifjan remeteségbe vonult. Először egy hegyen remetéskedve virrasztásban, imádságban és böjtben 25 évet töltött el, aztán egy legendárius elbeszélés szerint egy lakatlan szigetre költözött, s mindaddig ott maradt, amíg egy hajótörés folytán egy nő nem került a szigetre. Hogy tisztaságát megőrizze, a tengerbe vetette magát. A biztos haláltól a delfinek mentették meg, amelyek hátukon a szárazföldre vitték. Ettől kezdve állandóan vándorolt, és tanította az embereket arra, hogyan kell a helyes útra térniük. Így jutott el Athénba, ahol 422-ben halt meg.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!