3. hang
Atyámfiai! Aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, amikor így szól:
»Hirdetem nevedet testvéreim előtt;
a gyülekezetben dicsérni foglak téged«.
És ismét: »Bízni fogok őbenne«.
És ismét: »Íme én és gyermekeim, akiket Isten nekem adott«.
Mivel tehát a gyermekek részesei a testnek és vérnek, ő maga is hasonlóan részese lett nekik, hogy a halál által megrontsa azt, akinek a halál fölött uralma volt, az ördögöt, és megszabadítsa azokat, akiket a halál félelme egész életükön át rabszolgaságban tartott. Mert bizony nem az angyalokat karolta fel, hanem Ábrahám utódát karolta fel. Ezért mindenben hasonlónak kellett lennie testvéreihez, hogy irgalmas legyen, és hűséges főpap az Isten előtt, hogy kiengesztelje a nép bűneit. Mivel ő maga is megtapasztalta a szenvedést és a kísértést, meg tudja segíteni azokat, akik kísértést szenvednek.
Azokban a napokban Erzsébet, Zakariás felesége fogant, és elrejtőzött öt hónapig, mondván: „Így cselekedett velem az Úr ezekben a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.” A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki Józsefnek, egy Dávid házából való férfinak volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, malaszttal teljes! Az Úr van teveled! Áldott vagy te az asszonyok között.” Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkozott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, méhedben fogansz, és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja majd atyjának, Dávidnak trónját, uralkodni fog Jákob házán örökké, és országának nem lesz vége.” Mária erre így szólt az angyalhoz: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?” Az angyal feleletül ezt mondta neki: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged, és ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit meddőnek hívtak, mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária erre így szólt: „Íme, az Úr szolgálója, legyen nekem a te igéd szerint.” És eltávozott tőle az angyal.
Így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: „Íme, én megkötöm szövetségemet veletek és utódaitokkal és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madaraktól és háziállatoktól kezdve a föld minden vadjáig: minden veletek maradt állattal, amely csak kijött a bárkából. Szövetséget kötök veletek, hogy többé nem pusztul el minden élőlény vízözönnel a földről, és nem lesz már olyan vízár, amely elpusztítaná az egész földet.” Aztán így szólt az Úristen Noéhoz: „Ez legyen a jele a szövetségnek, amelyet köztem és közöttetek meg a veletek levő élőlények között elevenítek föl örök időkre: Szivárványomat helyezem a felhőbe, és ez lesz a jele a köztem és a föld között létrejött szövetségnek. Amikor majd felhőket hozok a föld fölé, és a felhőben megjelenik szivárványom, megemlékezem szövetségemről, amely fönnáll köztem és köztetek meg az összes élőlény között, amely testben él a földön. S a víz nem válik többé özönvízzé, hogy minden élőlényt elpusztítson. A felhőben lesz szivárványom, s látni fogom azt, hogy megemlékezzem az örök szövetségről, amelyet veletek és minden olyan élőlénnyel kötöttem, amely testben él a földön.” Aztán így szólt Isten Noéhoz: „Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam közöttem és minden olyan élőlény között, amely a földön él.”
A bölcs ajkát dicséri az ember, a nehézkes gondolkodásút viszont kigúnyolják. Jobb az olyan ember, aki szegényesen ellátja magát, mint aki tisztességet szerzett magának, de más kenyerére szorul. Az igaz ember gondját viseli a jószágnak is, az istentelenek szíve viszont könyörtelen. Aki megműveli földjét, jóllakhat majd kenyérrel, akik viszont hiábavalóságok után futnak, azok esztelenek. Aki a borozgatásban találja élvezetét, az saját erődítményein szégyent vall. Az istenteleneknek gonoszak a kívánságaik, az istenfélők gyökerei viszont igen erőseknek bizonyulnak. Ajkainak vétke révén esik csapdába a bűnös, az igaz pedig megmenekül azoktól. Aki egyenesen előre tekint, az irgalomra talál, aki viszont a kapuban pletykál, az lelkeket ront meg. Szája gyümölcséből jóllakik az ember lelke, s kinek-kinek keze munkája szerint fizetnek. A balgák szemében saját útjaik egyeneseknek tűnnek, a bölcsek viszont hallgatnak mások tanácsaira. Az esztelen tüstént kimutatja haragját, a bölcsességben jártas férfi pedig leplezi az őt ért sérelmet. Az igaz csak olyan hírt ad tovább, amely hitelesnek bizonyult, a hamis tanú ellenben hazug csaló. Vannak, akiknek fecsegésük kardként működik, a bölcsek nyelve viszont gyógyulást hoz. Az igaz ajkak tanúságtétele mindig helytálló, a hirtelen tanú viszont hazug nyelvet hoz létre. A gonoszságot koholók szíve fondorlatos, akik pedig békességet akarnak, majd örömre derülnek. Az igaznak nem tetszik semmiféle hazugság, a gonoszok pedig tele vannak bajjal. Utálatos az Úr előtt a hazug ajak, akik viszont hiteles dolgot cselekszenek, elnyerik tetszését.
A legszentebb Istenszülő örömhírvételének ünnepe
Eredetileg az Örömhírvételről az egyház a karácsonyra illetve Úrjelenésre készülve emlékezett meg. Szent Ágoston viszont már a IV-V. század fordulóján figyelmeztet arra, hogy március 25-ét már régóta az Úr fogantatása és halála napjának tekintik. Egy ősi egyházi hagyomány szerint az Úr Jézus kereken harminc évig volt a földön, s ugyanazon a napon fogantatott, mint amikor teremtette az embert és meghalt. Persze március 25. inkább csak egy idealizált dátum volt, amely majdnem megfelelt a tavaszi napéjegyenlőségnek. Az ünnep alapjául szolgáló eseményt Szent Lukács evangéliumából olvashatjuk, az első fejezet közepén (1,26-38). Amikor Gábriel arkangyal azzal a köszöntéssel érkezett, hogy „íme, méhedben fogansz, és fiút szülsz, akit majd Jézusnak hívsz”, ezzel Izaiás prófétának az Acház királyhoz intézett jövendölésére is hivatkozik: „Az Úr maga ad majd nektek jelet. Íme, a szűz fogant, fiút fog szülni, s nevét Immanuelnek hívja (Velünk az Isten)” (Iz.7,14). Az ősi jámbor hagyomány szerint, amikor a főangyal fölkereste az Istenszülőt, Mária éppen ezt a jövendölést olvasgatta. Az ünnep titka az, hogy a názáreti Szűz annak a Messiás királynak szülőanyja lesz, aki kézbe veszi az emberiség sorsának irányítását. S a Szűz válasza után férfi közreműködése nélkül világra jön az Isten.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE